Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Czakó Gábor: Ragozó nyelv-e a magyar, vagy elvonó?
a magyarnak közel 200 - a MESz.-ben 188 - szava egyszerre ige is, főnév is, mint pl.: les, nyom, fűz, stb. Általános vélemény szerint igeneveink száma hajdan magasabb volt, ami valószínű, hiszen a kezdeti beszéd nyilván egyszerűbb lehetett, a mainál kevesebb nyelvtani szempontra tekintett. Nálunk a szófajhatárok ma is szinte jelképesek, pl. főneveink minden átképzés nélkül dolgoznak melléknévként: fűzfa, leshely. Mindebből az következik, hogy kettős, vagy többes szerepet játszó „korai igéink” serege névszói működése alkalmából sem vált kéttagúvá. Még a Budenz- szabály kedvéért sem ejtődtek példaszavaink lesunak, nyomunak, füzunak. A kérdésben sokat hivatkozott Tihanyi Alapítólevél (1055) elhíresült utu szóalakja ugyanott az ó út esetében owínak is íratott, s nem ou utu-nak, sőt, olvasható ott a kút is, a fok is végmagánhangzó nélkül. Ráadásul valamennyi magánhangzónk önmagában is gyök: á-sít, e-szik, ó, ó'-zik, u-gat'1 ami ismét azt erősíti, hogy a magyar alapszó a régiségben nem volt kizárólag kéttagú. * Végezetül vegyük alaposabban szemügyre a TESz. tömérdek elvonás-példájából becsül szavunkat. 1416-ban kelt iratban maradt ránk, s ugyan e századból még vagy hat alakja köztük a becsületlenség, a becsület, a becsületes. Maga a radix, a gyökér/gyök, a becs 1456 körüli. Mondanunk sem kell, hogy aligha nevezhető tudományosnak az az elképzelés, miszerint a becs szavunk azért későbbi a belől szabályosan képzett becsülnél, mert egy 40 évvel később kelt iratban olvashatjuk először. A papírok-per- gamenek tűz- és egérállósága nem dönthet el nyelvtudományi kérdéseket. A TESz. magyarázatában ezt írja: „Ismeretlen eredetű szócsalád. Tagjainak egymáshoz való viszonya nem világos; lehetséges, hogy a névszók elvonások a korábbinak látszó becsül-ból ” Tehát nem csak egyes szavak, hanem egész szócsaládok is keletkeztek elvonással! Kíváncsi vagyok a műveletre! Vajon mit, miként kellett és lehetett! elvonni a becsül 5 betűjéből, hogy eljussunk a becstelenség 11 hangjához? A TESz.-ben becs szócikk nincs. ■k A hunfalvysta nyelvészkedésnek meggyűlik a baja a logikával és a tudományossághoz nélkülözhetetlen módszerekkel, mégsem nevezhető délibábosnak, mert északi fényt kerget. Illik rá Arany János epigrammája: Boncold csak nyelvész! hát baj, hogy az áldozat elvész? Tartozik ez tereád?... Egy bizonyos: nem anyád! Nyelvédesanyánk nem fog elveszni. JEGYZETEK 1 Magánhangzóink „ismerik” a Doppler hatást: minél mélyebbek a határozó- és a mutatószókban, úgy távolodnak a jelentések: itt-ott, erre-arra, így-úgy, stb. 2 Szarka Péter: Az igekötő és szórendi helyének tanítása a magyarban, http://www.bbi.hu/ index.php?id=79&cid=218 3 A grammatikakutatás újabb eredményeinek alkalmazhatósága a „magyar mint idegen nyelv” oktatásban. epa.oszk.hu/01400/01467/00002/pdf/066-071.pdf 4 Ennek alapműve: Karácsony Sándor: A magyar észjárás. Ehhez csatlakozik Cz. G. Beavatás a magyar észjárásba, és Cz. G. -Juhász Zoltán - Beljebb a magyar észjárásba c. könyve. Észjárásunk alapvonásai: szemléletesség, ereszkedő hangsúly, mellérendelés, ellentétek egyben-látása, analógia, rend5
