Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 11-12. szám - Darabos Pál: Útikalauz Hamvas Béla világegyeteméhez

szomjas, sóvárgó, lobogó tűz örök lángolása”. Másrészt Stéphane -»Lupascoról írva a megismerés igazi kérdését nem a valósággal való kapcsolat megteremtésének nehézségében látja, hanem a „szerzett tapasztalat érthető megfogalmazásában”, vagy, mondja, „ahogy ~ írja: a kérdés nem a realizmus-nemrealizmus, mert mindenki a valóságot akarja, hanem az episztemológia (lingvisztika). A jelek”. (-»Logika és ellentmondás. /Stéphane Luspasco/. 1964).

Bachofen, Johann Jakob (svájci jog- és vallástörténész, 1815-1887): H. B. véleménye megegyezik a filozófiatörténet általános nézetével, ami szerint ~ világtörténet-értelmezése örök harcot lát a fény és a sötétség, az ég és a föld, a születés és a halál, a férfi és a női elv között, és eszerint a föld az anyaság, a Nap pedig az apa-elv képviselője. A tizenkilencedik században mind mind Nietzsche a történetelőtti Görögország helyzetéből indult ki, és mindketten elszegényedést és elfajulást láttak a görögség történetében. ~ szerint a két metafizikai princípium küzdelme alakította a görög történelmet: „a történetelőtti korban a társadalom élén a nő állott. A női lényeg: a tűz, az érzés, az ösztön, a szenvedély, az éjszaka, a titok, a tudattalan, az erósz. A pozitív pólus. A történelem kapujában a férfi legyőzte a nőt. Az ősi matriarchátus helyébe a patriarchátus lépett. A férfi-lényeg: a fény, a világosság, a hideg, az értelem, a tudat, a gondolkodás. A negatív pólus. A fejlődés menete: a fény legyőzi a homályt, a tudattalan tudatossá válik, a titok megoldódik, az erósz átváltozik értelemmé” fUj középkor. Berdjajew Nikolaj történetfilozófiája. 1932). A megoldás -rBergyajev és az orosz történetfilozófia szerint a visszatérés az -rúj középkorba., amelyben a női elemnek, a matriarchátusnak nagyobb szerepe lesz. Ebből a ~i elvből vezeti le H. B. az ősi perui agyagművesség kérdéseit is [g>Aperui vázák esztétikája. 1934) és a görög mitológia ->Apollón istenségének jelentőségét is fAz olympiai Apollón. 1934). Meglátja ~ hatását, vagy legalábbis gondolataiknak az övéihez való hasonlóságát Ludwig Klaget és Alfred -»Schuler esetében is {-^Schuler, Alfred-, Fragmente und Vorträge. 1941). Ebben az értelemben idézi ~ nevét a -»Sc. S. I., de főleg második részében, a férfi és női elv archaikus egységét kifejező androgünosz kérdésével kapcsolatban (f Az And- rogünosz. = Sc. S. II. rész.). Regényében, a-»KARNEVÁL (1948-1951) harmadik könyvében ugyancsak ~ gondolataival értelmezi ->Lala alakját.

Bacon, Francis (angol államférfi és gondolkodó, 1561-1626): a modern angol empirizmus megalapítója és a természettudományos gondolkodás úttörője; a tudomány legfőbb feladatának a természet feletti uralom megszerzését tartotta, és elsőként vallotta azt, hogy a -»tudomány, hatalom. Vallotta ezt annak ellenére, hogy felismerte a dolgok valóságának az emberi szellemben történő eltorzulását, ezt a torz képet nevezte Mdo- lumnak. Bár felismerte az idolum torz voltát, mégis hasznosnak tartotta a kereszténység ellen a hatalomért folytatott harcban a középkor végén. H. B. ezt és ennek következményeit, a -»szcientifizmust elveti, de ugyanakkor elismeri érdemeit a szellem függetlenségéért folytatott harcban, ami vele és Montaigne-nyel kezdődően a „független ember műformájában”, az nesszében fejeződött ki {->A modern társadalom idolumai. 1939. - a A tanulmány. 1940). ~nek sem -»beavatása, sem ezen alapuló a-rélettervc nem volt, eltévelyedése ennek tudható be (^TabuLA SmaragDINA. 1948-1950).

92