Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 11-12. szám - Egy közelkép a karakói ispánságból

művész minden helyzetben kapcsolatot képes teremteni az égiekkel, a Fennvalóval és a múzsái világgal. Még a méhesházban is, ami ugye az éber alvás helye Hamvas szerint, és ahol - tegyem hozzá profánul -, az emberek a „nyári verőn” el is szoktak aludni. A Hamvas-féle stilizált képben Berzsenyi Horatiust olvas, illetve a Ho- ratiustól ihletett ódáját csiszolgatja. A csönd, a magány, de nagy eszmények háborúi és főleg égi harmóniák - ez Berzsenyi költészete. Ezt megérteni így már nem volt nehéz.-A szegedi egyetem után nem a szülővárosba, Gyulára ment haza, hanem Szombathelyre. Milyen helyzet adta ezt a lehetőséget?- Magyar-történelem szakon végeztem 1978-ban. Szombathelyen ajánlottak állást. Négy-öt évet tanítottam az ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában. Szerettem is tanítani, s tán a diákok is szerettek. Taníthattam volna a főiskolán is, 1981- ben felajánlották, csak be kellett volna lépni a pártba. 1983-ban az Életünkhöz kerültem. Mindig is nagyon vonzott a lapszerkesztés - volt is némi előzménye, hogy Szegeden egy diáklapnak, Bölcsész volt a neve, én voltam pár évig a főszerkesztője. Diáktársaimmal, azt hiszem, az elmondhatóság határait feszegettük; írásban is, szerkesztésben is. Be is tiltották az újság pár számát. Ha jól emlékszem, tulajdonképpen egyetlenegyet sikerült megjelentetni. Az Eldorádó című regényem részben ezekről a harcokról is szól. Később, 1988-89-ben voltam óraadó a szombathelyi főiskolán, a Németh László Szakkollégiumban Hamvas-szemináriumot vezettem, erre nagyon büszke vagyok. A kurzus, a Hamvas-őrület csillapodtával aztán szép csöndesen megszűnt.- Miért költözött Egyházashetyére?- A 80-as évek elején vettünk itt egy házat akkori feleségemmel. Kijöttünk Sellyéi Gáborékat meglátogatni 1981-ben, akik akkor vettek egy portát. Nagyon megtetszett az a lerobbant 200 éves ház, amely eladó volt, és amelyben most már húsz éve élek. Érdeklődve a népi építészet iránt, jól láttam, hogy ez egy kisnemesi, törpeoszlopos ház, tehát a legrégebbiek közül való: és hát azt is konstatáltam, hogy egészen bizonyosan állt Berzsenyi idején is. Természetes volt, hogy a Berzsenyi-hagyományt felvállalom, hiszen a költő szülőháza szó szerint a szomszédban van. A szülőház akkor is múzeum volt, és tartottak is Berzsenyi-ünnepet, a celldömölki Dala József helytörténész és a borgátai Vajda Lajos bácsi voltak a fő szervezők, valamint a szülőföld hagyományait ápoló hetyei téesz és a tanács. 1976-ban szobrot is avattak. Viszont a Berzsenyi-kultusz a rendszerváltás környékére némileg elbizonytalanodott, az ünnepségek ellaposodtak. Akkor kezdtük újraszervezni a Pro Egyhá- zashetye Egyesületet. Az ünnepekre olyan író-költő barátokat hívtam meg szónoknak, mint Nagy Gáspár vagy Lászlóffy Aladár Kolozsvárról, hogy csak a halottakat említsem, aztán Alexa Károly, Kiss Gy. Csaba, Szörényi László, Szőcs Géza, Kovács István, Láng Gusztáv, András Sándor, Mányoki Endre és hát Orbán Viktort kétszer is, miniszterelnökként is, Mádl Ferenc köztársasági elnököt is - noha semmiféle politikai szónoklatot nem tűrünk, a nevezett politikusoknak is szigorúan Berzsenyiről kellett beszélniük. Majthényi László barátom polgármestersége ide11