Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 11-12. szám - Egy közelkép a karakói ispánságból
jén stabilizálódott a rendezés dolga, vagyis az ünnep megfelelő körülményeinek megteremtése. Ma már az ünnepségeket az önkormányzat szervezi, én csak a meghívandó szónok szervezésére ügyelek.- 1983-tól dolgozott az Életünknél. Szerkesztőként milyen lehetőségei voltak akkor?- Péntek Imre helyére kerültem. Pete György volt a főszerkesztő, Rózsa Béla a helyettese. Úgy gondoltam akkor, hogy az akkor frissen betiltott Mozgó Világ szerzőit el lehet csábítani az Életünkhöz. Úgy gondoltam, velük lehet lapot csinálni. Ez részben sikerült is. Maga az Életünk is a felívelő szakaszában volt. Pete György főszerkesztésében a jeles hazai szerzők mellett már a határon túli magyar irodalom felkarolása, a Magyar Műhely-kapcsolatok miatt is. Aztán a „helyi erőkkel” való jó sáfárkodás révén. Székely Ákos, Molnár Miklós, Tábori Ottó, Baló László, Gyurácz Ferenc, fiatal írók-költők-kritikusok írtak a lapba. Én tartottam a kapcsolatot a mozgó világos szerzőkkel, saját korosztályommal: Endrődi Szabó Ernőn, Csengey Dénesen, Krasznahorkai Laci barátomon át Sziveri Jánosig, Zalán Tiborig, Gécziig, de Mészöly Miklós, Balassa Péter és Szilágyi Ákos is szerepelt. Az Életünk legjobb ideje, úgy vélem, 1987-től 1990-ig tartott. A csúcs mindenképpen az 1987-es Hamvas-szám volt - ezt utána is kellett nyomni.- Egy ideig a Hamvas-kötetek kiadása is itt volt az Életünknél. Hogy jött, s hogy ment a kiadási jog?- Kőszegi Lajos és Várhegyi Miklós barátunk kapcsolatban álltak Kemény Katalinnal, Hamvas feleségével. (Itt egy apró kanyart veszek: Kőszegi Lajos egy rövid életű veszprémi folyóirat szerkesztője volt, betiltották. Mányoki és Géczi is dolgoztak ott. Az a folyóirat a személyes életemben is fordulatot hozott, 1987-ben lehetett, mert amikor a lap a búcsúestjét tartotta, felolvasásokkal Budapesten, a Fiatal Művészek Klubjában, megismertem a későbbi feleségemet, Mátis Líviát.) Szóval, a Hamvas-szám sikere hozta azt a lehetőséget, hogy az Életünk megjelentethette Az öt géniuszt és A bor filozófiáját. A két munkát egy kötetben - amelyek közül az egyik még sosem jelent meg magyarul. Ez utóbbinak mindmáig óriási sikere van, jelentős szerepe volt a mai borkultusz kialakulásában és hát azóta többször, több nyelven is megjelent. Az öt géniuszt korábban már kiadták, de Svájcban. Dúl Antal közreműködésével járult hozzá Kemény Katalin e művek megjelentetéséhez. Pete György aztán igen jó érzékkel indította el az Életünk-könyvek sorozatában a Hamvas-életművet. Az életmű első öt-hat könyve itt is jelent meg. Aztán elkerült innen a kiadási jog.- Hogy szituálta magát az Életünk a 80-as évek második felében?- Az ország első három folyóirata közé tartozott akkor, csak meg kell nézni a szerzőket: Konrád Györgytől Mészöly Miklóson át Hamvas Béláig, Csoóri Sándortól Csengey Dénesig. Ha valaki hajlandó visszalapozni, látja a különös, táborok fölötti ragyogó névsort - talán nem túlzók, ha azt mondom ismét, ez az időszak volt a lap fénykora. 12
