Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 11-12. szám - Ambrus Lajos: Portré felhővel
Pedig a bolondóci obszervációból előzúduló látvány még nyomokban sem emlékeztetett a gyermeki lélek „határtalan horizontokat” felidéző távlataira. Nem és nem! Itt a természet az örök napsütés helyett leginkább százéves csarabbal vastagon behálózott és reménytelenül vizes vársáncokat produkált. Késő román-gót romtemplomokat, elhagyott temetőket, magas, erős szálú lándzsás füvekkel; nedves, Az író jobbján Majthényi László, balján Szörényi László hűvös villákat, palotácskákat; leomló lépcsőket, repkényerdőket, fenyveseket és tölgyeseket. Hegyek és sziklák fülledt-párás félhomályát. Kaszálók voltak itt elszórva a tisztásokon - vegetációk. Súlyos, vizes árnyak. A castellino falaira pedig felkacsoló indák, trombitafolyondárok, loncok és vadszőlők; a borostyánok eksztatikus mohósággal szívják magukba a mélyebb földrétegek nedvességét - dongó bogarak, méhek, csípős moszkitók, feltűnően virulens lódarazsak. Itt az északi szélesség negyvenkilencedik, a keleti hosszúság tizenötödik fokán volnánk - ahol az évi középhőmérséklet alig üti meg a nyolc-kilenc fokot, és a hőmérséklet évi középingadozása, legalábbis a zárt medencék párnás bugyraiban, mint valami napra tett párolgó és száradó dunyhák közt, a kastély környékén is, huszonhárom Celsius-fokra tehető. De semmivel sem állunk jobban az állandó esőzésekkel: nyolcszáz-ezer milliméter a csapadék évi mennyisége; legesősebb hónap a június, és a csapadékos napok száma úgy százötven körül mozog. Aztán a fagyos éjszakák száma túllépi még a százat is - uralkodó szelei, akár a messzi, keleti mész- kőfalakat kitartóan sikáló nemere vagy a bukószél jellegű bóra, netán a főnszerűen le- zuhanófó'szél, északnyugati és északi tájolásúak. A laposokat, horhosokat, gyűrődéseket ólmos, igen sűrűn és nehezen feloszló ködök ülik meg, amelyek éppoly konok szívóssággal nehezednek az izzadságban verejtékező aljnövényzetre, mint, képzelte el, a Lét poklaiban ártatlanul vergődő lelkekre. O, ezek a ködök! A túláradó bizonytalanság állandó jelenlétei, így tanulta meg. A semmiből csapnak le rád és ugyanoly váradanul távoznak. 3
