Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 10. szám - Balázs Géza: A nyelvi öröm
mint zűrzavar, rendetlenség, káosz, energiapazarlás, cselekvésképtelenség, céltalanság stb. (Csíkszentmihályi 2007: 39. nyomán). Csíkszentmihályi Mihály pszichológus felhívja a figyelmet az öröm fontosságára, evolúciós szerepére. Azt írja, hogy a flow örömöt nyújt, és társadalomnak hasznára lehet. A káosz helyett az örömteli élet evolúciós szerepű. Azért van szükség erre a felhívásra, mert a modern világban (korántsem az egész világon) mintha kevesebb lenne az öröm. A nyelvi öröm is. AZ ÖRÖM A NYELVHASZNÁLATBAN A kommunikáció öröme megfigyelhető az állatoknál is, a beszélés öröme csak az embernél. A beszélés örömét különösen az öncélú, semmitmondó beszélgetések alkalmával figyelhetjük meg. Ilyen például a csevegés, ártalmatlan témákról szóló „plety- kálás”, adomázgatás. A jelenséget fatikus nyelvhasználatnak nevezzük (Balázs 1993). Az efféle beszélgetések jellemzője a viszonylag kevés információs tartalom, a beszélgetés célja nem információk nyújtása, információs éhség kielégítése, hanem inkább az együtdét. Megfigyelhető, hogy a baráti beszélgetésekben annyira képes feloldódni az ember, hogy nem veszi észre az idő múlását. ÁRAMLÁSOK A BESZÉLGETÉSBEN „Már két órája beszélgetünk? Észre sem vettem!” Ha ilyenkor megpróbáljuk fölidézni, hogy miről is beszélgettünk, sokszor alig sikerül. A beszélgetés célja tehát nem az információcsere volt, hanem sokkal inkább egymás „meg- simogatása”. Az is megfigyelhető, hogy bensőséges viszonyban hányszor ismételgetjük kapcsolatunk, családunk történeteit (a megismerkedés, az utazások, a gyermek születése és nevelkedése andekdotáit). Ilyenkor egyik fél sem mondja azt, hogy „ezt már ezerszer elmondtad”, hanem örömmel hallgatja meg ismét. Ebben az esetben is a beszélgetés célja nem az információcsere, hanem csak az emlékezés idéz- getéssel, a felidézéssel, talán azzal az ősi motivációval, hogyha többször felidézünk, mondunk és hallunk valamit, akkor nem tűnik el a múlt homályában. De az idézgetés örömmel is együtt jár: vagyis a nyelv segítségével újra éljük a közös, kellemes pillanatokat. Hollós Istvánt idézi Hárdi István (1985: 18.): „a baráti beszélgetésben sajátos gondolatcsere történik, érzelmi ösztönös - kifejezése szerint - libidó-cirkuláció4 zajlik, ahogy az emberek szellemileg szinte megtermékenyítik egymást”. Csíkszentmihályi is összehasonlítja a baráti csevegést más tevékenységekkel, például a gitározással. Azért gitározunk, mert örömet szerez (2007: 11.), a flow mint lebegés a szabadidős tevékenységek között elsősorban az autóvezetésben jelenik meg, de utána rögtön következik a barátokkal, családtagokkal való beszélgetés (2007:252). A „CSAK ÚGY..." (FATIKUS) BESZÉLGETÉSEK, SZÖVEGTÍPUSOK A nyelvészeti pragmatikai elméletek közül a legfontosabbak a kapcsolattartásra (fatikusságra), az udvariasságra helyezik a hangsúlyt. Öntudatlanul is tudjuk, hogy a „jó szó” egészségmegerősítő, míg a „rossz szó” megbetegítő. Ezért tudunk örül
