Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 10. szám - Sümegi György: A képek hatalma: Dávid Kiss Mária grafikusművész és Jászai Géza művészettörténész párhuzamos (emigrációs) életrajzához
szokott képi szituációban. A művészettörténészek ezt kinevették. Elküldték, és azt javasolták neki, hogy engem kérdezzen meg. Érdekes dolog mondtam, a ruházatuk, a korona is megvolt, számomra nem volt kétséges, hogy a Három király hogyan kerül a kereszt alá. Addig kutattam, míg legalább húsz példát találtam. Egészen T. S. Eliotig eljutottam, aki egy költeményében idézi a motívumot. Később megírtam A születéshez vagy a halálhoz címen tanulmányban. Legendás anyag, sokan megfestették, hogy három király megjelenik a kereszt alatt - persze mese az egész. A példát végiggondolva a temperamentumhoz, a magyar kutató temperamentumához még az intuíciót is hozzáadhatjuk. Az nagyon fontos. Talán a legjobb példám erre: amikor a münsteri székesegyház múzeumának a megtervezése volt a feladat. Hármunkat kértek föl, a két kolléga csak esztétikai szempontokra figyelve vitrinekben tervezte a műtárgyakat bemutatni. Én egy múzeum-elleni koncepciót csináltam, nem műfajok szerinti tárgycsoportosításban képzeltem el. Abból indultam ki, hogy egy katedrális képvilága a századok során jelentősen megváltozott. Nemcsak Münsterben romboltak az anabaptisták, de az egyházon belüli stílusváltozások, stílusváltások is nagy hatással voltak a műtárgyakra. Pl. a barokk a gótikát kisöpörte a templomokból, a 19. század aztán a barokkot söpörte ki. Ezek a divat szerinti változások az egyházon belül nagyobb pusztítást csináltak, mint a képrombolók aló. században. De szerencsére volt még annyi összeszedhető anyag, hogy önálló múzeumot terveztem belőle. Ikonológiai rendszer volt, melynek alapja az, hogy a dóm képvilágát kicsiben, a századok során történt változások figyelembevételével rekonstruáltam. A temperamentum és az intuíció mellé harmadikként társíthatjuk a történeti szemléletet, a tárgyak világában, a dóm történetében fontos vezérfonalként a történetiség hangsúlyozását. Külön érdekessége volt, hogy egy tudományos komisszió jött össze, 12 professzor az egyetemről, a műemlékvédelemtől. Meghallgatták az előadásomat, s a teológus professzor azt mondta, hogy „Ez érdekes, de nincs ember a földön, aki ezt megérti”. Válaszoltam, hogy a laikusoknak a teológiai rendszert természetesen nem kell megérteni, de bemutatok egy képvilágot, melyben az ó- és újtestamentum világából született motívumok a századok során egy folyamatban jelennek meg. így el lehet magyarázni hogyan született egy katedrális képvilága. Ha csak vitrinekbe teszek 10 kelyhet vagy 20 monstranciát az csak esztétikailag rendezett. Külön részt csináltam azokból a tárgyakból, kellékekből, amelyeket csak nagy ünnepeken használtak. Ez a katedrálisnak a rejtett, szinte láthatatlan képvilága, csak nagy ünnepeken használják, a turisták templomlátogatáskor nem láthatják. Az egy évig tartó munkához teljes bizalmat és szabadságot kértem, amit meg is kaptam. Mi a teljes szabadság, mit jelentett ebben a konkrét esetben a teljes szabadság? Pl. azt, ha tudom, hogy a dómból a háború után egy kép vagy szobor valamelyik kanonok privát lakásába került, akkor azt leakaszthassam anélkül, hogy engedélyt kér26
