Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 10. szám - Sümegi György: A képek hatalma: Dávid Kiss Mária grafikusművész és Jászai Géza művészettörténész párhuzamos (emigrációs) életrajzához

Ennyi múzeumban töltött évtized után hogyan látja a múzeumok mai helyzetét, a közönségfelé nagymértékben nyitó gyakorlatát.

A kutatás szempontjából ennek elég jó oldalai vannak. Mert a cél: szenzációs kiállítást csinálni, hogy középkori, vagy újkori anyagból az majdnem mindegy. Ennek jó oldala az, hogy a kutatást tovább viszi. Egyik legfontosabb münsteri kiállításom volt a kolostorok élete, művészete Vesztfáliában, 800-1800 között, akkor jött a szekularizáció és föloszlatták a kolostorokat.

Vesztfália kolostorokban szegény ország, ilyen szempontból nem hasonlítható össze Ausztriával, Franciaországgal. Ez 2-3 évre kutatási feladatunk volt, és egy kézikönyv született belőle, amelyben az összes kolostort földolgoztuk, megkerestük a műtárgyakat, kiállítást csináltunk. Ennek a katalógusa öt kiadást megért, ez a múzeumban egyedi, kimagasló esemény volt.

Ha Jászai Géza egyéni sorsa, művészettörténészi pálya-alakulása felől nézzük ezt a kérdést, akkor elmondható, hogy Jászai németül írt német és európai középkori művészettörténetet zömmel kiállításokhoz kapcsolódóan.

Kiállításokra kaptunk pénzt külön. Az ok a látogatók, a belépődíj, vagyis gazdasági szempontból megalapozott. Minden osztálynak rendszeresen kellett kiállítást létrehozni. A kiállítás mindig túlmegy, túlmutat a múzeum anyagán, hiszen az országot bejárva keressük a műkincseket, amelyeket a kiállításokon bemutatunk. De Münster a modern művészet szempontjából is egyedülálló hely volt. Egyik kollégám, Klaus Bussmann Skulptur-projekt címmel minden 10. évben (1977, 1987 s így tovább) nagy kiállítást rendezett, amelyre Amerikából hívott meg szobrászokat. A művek az egész városban megjelentek. Ez a kiállítás-sorozat tette Münstert híressé a modern művészetben.

Jászai Géza magyar művészettörténész, aki elsősorban a német művészettörténetbe írta be a nevét.

Nehéz megfogalmazni, de talán úgy pontos, hogy magyar származású. Az ember tulajdonképpen magyar marad, ha egy idegen nyelv közegébe is kerül. A gyökereket nem lehet megtagadni.

Hogyan, miben marad magyar? Fölfogásában, gondolkodásában, szemléletében, a dolgokhoz való hozzáállásában.

Például a temperamentumában. Ha valamit csinál az ember, azt olyan szenvedéllyel csinálja, amivel német oldalról nem találkoztam.

Ezt a német kollégák észrevették?

De mennyire észrevették. Rájöttem dolgokra, addig rejtett összefüggésekre. Egyszer egy idősebb néprajzos hölgy bejött a szobámba az egyetemről és elmondta, hogy az egyik legismertebb oltárképen, a keresztrefeszítés alatt három király áll nem meg25