Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 9. szám - Géczi János: Mintha (1993-2010)
a macska meggömbölyödve nyalja puha talpát szeme tágul-szűkül a villámfénytől hunyorog a szigorú szélben búvik gazdája ijedt tenyeréhez - a Hölgy harmadfél százada ébred alattam avarvackában két vékonyka lánc egy beomlott tükör és a szétfoszlott poncsó minden vagyona a testi ruháján kívül nem különben a macska ha néha parókavastag hajában megfénylik egy csatt cseresznyedíszes kalapka vagy fátyol másnapra tudom elhagyja e luxust amint felejti a megyei napilapot más a pádon- ébredés után első a mosdás! nyakáról letekert tüllt terít a fűre harmatot csavar csajkájába két ujjal hordja bőrére a vizet s a maradékot kilefetyeli a macska hogy aztán induljanak együtt a közeli kukához káposztatorzsát félig elrágott csontot kenyércsücsökkel eszegetni békén senkitől meg nem riasztva-fehérbor repedt kabátját kiteríti azon szívja magába a napfényt teljes időben nézi a lepkéket galacsintúró bogarat hogy hajlanak a vesszők és a szmogbúrás városra ritkán kérdő pillantást vet de rögtön szégyenli magát minek ez a törődés töretés kitárulkozás ha úgyse akadályozhatja a mozgást- a Hölgy néha felnevet szirmokat tép motyog hogy szeret hogy nem szeret számlálja a húszemeletes csempeborítását (tizennégyezerötszáz lapka) előhozza a sekrestyés képkönyvét magam is láthatom őNofretu egyiptomi királynő és csupán a színezett másai vannak berlitiben és kairóban macskája olyan mint a szaiszi bronz a füléből azonban hiányzik az aranykarika (olyasmi lehetett amilyen a szemében)- ismét néma a Hölgy felosztják a ráncok arcát nyakát darabokra nézi a domb gerincét mikor jönnek érte núbiai asztronauták vagy akár albigensek ő elkészült semmi a dolga a várakozásban kiélesedett beletép állata fülébe nem morzsolgatja nyugodtan s bámulja értetlen mint törnek elő és húzódnak vissza a mancs bőrtokjaiba a karmok 34
