Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 9. szám - Géczi János: Mintha (1993-2010)
gyakorolja magát nem tud a várostól megválni meszes talajba nőtt pedig a délszak az alkalmas időpont az induláshoz ha szárazvillámos épp olyan amikor megkezdhető az utazás rajzol magának egy házat sok ablakkal a földszintre trafikot csinos kéményt rak a tetőre füstöt eregetőt nem feledkezik meg az erkényrácsról ott hajol át a dézsába ültetett szomorú selyemfenyő (nálam hétszáznyolcvan évvel ißabb és kisebb de erős az erkély kibírja majdan a súlyt) felrakja a függönyt az ablakokban spalettát nyit és ótvaros muskátliszirmokat formáz néhány emberalakot akik e házat belakják éppen a trófea vadászbolt és a konyhafelszerelés krómozott edényekkel zsúfolt kirakata közé valókat- látom odaillesztette magát baljában zöld nyakörves macskával jobbjában fűzvessző bevásárlókosárral tér meg cipeli haza a combhúst leveszöldséget a velős csonthoz kis zacskó tejdrazsét az estieknek kagylókonzervet ráksalátát lazacot a zsúrhoz vendégei a szíves fogadásban örömét lássák átlóg a kosárszélen a fonnyadt retekcsomó kötegnyi halavány póré ezekhez szokott az elmúlt időben imád ilyeneket találni a kukában szűk szemmel nézi a frissen vakolt házat kiemeli a cserepes muskátlit behelyez egy télálló fuksziát átmázolja zöldre a barna vasrácsot vadszőlőt juttat és bőrlevelű borostyátit megbillen a válla elfúl a lélegzete hogy a nyitott ablakban meglátja levegőzni áll ki élete párja szavak hullnak szájából csak podagrás vént ne sikoltja aki benyúl a házvezetőnő combjai közé pipázik és nem veti meg a lánchíd konyakot ha egyedül van papucs nélkül császkál krákog a fűtött budin szívefáj fejefáj hátafáj nincs kedve a vasárnapi napemyős promenádhoz a mozi pénzkidobás nem beszélve a szotyoláról - s törli tenyérrel a homokrajzról a férfit 35