Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 7-8. szám - Borbély László: Kikötő délutáni napfényben

szereztem a róla szóló jegyzeteimet, a kritikákat, szépen lassan kezdett kialakulni bennem egy leendő' monográfia váza. Lelkesedésemet csak fokozta, hogy Bulcsu öz­vegye, Nagy Franciska kezdettől támogatta tervemet. Rendelkezésemre bocsátott olyan korai verseket, melyekkel a könyv sokkal gazdagabb lett. Az életrajz még min­dig csak terv volt, de már fülébe jutott a veszprémi Napló munkatársának, Kellei Györgynek, aki korábban is sokat írt közös barátunkról. Találkoztunk. Kikérdezett szándékaim felől, s miután nagy vonalakban felvázoltam előtte a tervemet, rögvest megírta lapjukban, hogy könyv készül Bertha Bulcsúról. Ezek után nem volt mese, elkezdtem írni a könyvet, melynek - igazság szerint - meg kellett volna jelennie má­jus 9-re, az író 75. születésnapjára. Kora tavasszal levelet kaptam Nemeskeresztúr- ról, Szép József polgármestertől. Meghívott az emlékünnepségre, melynek kereté­ben szerették volna bemutatni az új könyvet. A gyanakvó ember végül az Ünnepi Könyvhétre jelent meg, így Nemeskeresztúrra még csak a Bertha Bulcsu emlék­könyvet vihettem. A könyv első bemutatója Balatonfüreden volt a Városi Múze­umban. Szeretnénk bemutatni minden olyan településen, ahová Bulcsu kötődött élete során.- Bertha Bulcsúról ma nem divat beszélni. Szerepel a Digitális Irodalmi Akadémia alko­tói között, mégis a fiatal prózaírók és publicisták jelentős része semmit nem olvasott tőle, szomorú, de akadnak olyanok, akik a nevét sem hallották soha. Nincs benne a köztudat­ban. Szellemi szülőföldjein, a „vizek partján ” megőrizték emlékét az etnberek?- Bulcsu munkásságának utóélete sajnos nem egyedi eset. Ugyanígy engedik fele­désbe merülni Hernádi vagy Gyurkovics emlékét is. Az elmúlt tíz évben elhunytak közül talán Lázár Ervin az egyetlen, aki elkerülte ezt a sorsot. Bulcsu esetében azt mondhatom, hogy vidéken hihetetlen szeretet és tisztelet övezi alakját és munkás­ságát. Erről magam is meggyőződtem többször. Nemeskeresztúron Bulcsu nagy­szüleinek Kossuth utca 85. számú házán 1998 óta van emléktábla. A 75. születés­napja alkalmából, 2010. május 9-én, vasárnap történő koszorúzás előtt, az utcán zongorajáték kíséretében olvasták fel egyik írását. Kiss Dénes mondott beszédet. Ezt követően dr. Bokányi Péter irodalomtörténész vezette körbe az érdeklődőket a ki­bővített emlékkiállításon, melynek létrejöttét két évvel ezelőtt kezdeményezte a pol­gármester. A Petőfi Irodalmi Múzeum a kéziratok fénymásolatait ingyenesen bo­csátotta a kiállítás rendelkezésére. Nagy Franciska személyes tárgyakkal - írógép, pipa, dohányzacskó, ceruzák, tollak-járult hozzá a tárlathoz. A korábbi kiállítás má­jusban olyan anyagokkal bővült, amelyek az életmű utóéletét jelzik. Cikkek az el­múlt évek történéseiről, valamint az elismerések: a József Attila-díj, a Magyar Köz- társasági Érdemrend tisztikeresztje, az 1997-ben posztumusz megítélt Alternatív Kossuth-díj. Alexa Károly irodalomtörténész példaértékűnek nevezte Bertha Bul­csu viszonyát a tájhoz, az emberekhez, a nemzethez. Szakonyi Károly újra felidézte egyik kedvenc írását Bertha Bulcsútól: a Jégnovellát. A lokálpatrióták mindent megtesznek emlékének ápolásáért. Győrökön könyvtárat neveztek el róla, Szepez- den közösségi ház viseli a nevét. A róla elnevezett díjat 2004 óta minden ősszel Ba­latonfüreden adják át irodalmi riport és publicisztika kategóriákban. 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom