Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 7-8. szám - Albert Gábor: Hova lett a Rózsa lelke?

3 ALBERT GÁBOR Hova lett a Rózsa Lelke? (FELJEGYZÉS SZÍNHÁZI VACSORA HELYETT) 1 9 9 8. MÁJUS A színpad még sötét, idős barátom már harmadszor látja a debreceni Nemzeti Szín­ház előadásában Hubay Miklós darabját, s mielőtt elkezdődnék a játék, véleményét egyetlen sietősen elsuttogott mondatban foglalja össze: „Megszületett a 20. századi nagy magyar dráma.” Igaza volna? Magyar drámát láttunk egyáltalán? Hisz a főhős szinte csak vélet­lenül kerül kapcsolatba a magyarokkal! Nizsinszki elsősorban mégiscsak táncos. Akit szemünk láttára kötnek gúzsba, és aki ennek ellenére táncol. Nem tehet mást, mert csak a tánccal, önmaga elégetésével válthatja meg a megsemmisülés felé tán­torgó világot. Mentheti meg önmagát, s ezzel együtt a művészetet, amely nélkül a világ (azaz az emberiség) a pusztulás, a háború, az önmegsemmisítés martaléka. A Művészet viszont szüntelen újjászületésével húsvétot ígér, feltámadást. Hubay Mik­lós drámájában Nizsinszki maga a kárhozatra ítélt, a téboly keresztjére feszített, és minden mesterkedés ellenére is feltámadásra predestinált Művészet. Nizsinszki alakjában és sorsában azonban nemcsak az elvont Művészet ölt tes­tet, szenvedése és sorsa sokkal szubjektivebb, általánosságában is sokkal egyénibb, s nem nehéz észrevennünk, hogy Nizsinszki maszkjában Hubay Miklós szól hozzánk, szenved és dicsőül meg. Otven-egynéhány év keserveit és ritka diadalait sűríti ebbe a sorsba és példázatba. Őt látjuk, aki ahelyett, hogy önfeledten „táncolt” volna, bé­nító hevederekkel volt kénytelen bajlódni, amelyekkel megkötözték, és amelyeket olykor eltakart a vállára kanyarított, elismerést mímelő látszatköpönyeg. Ebben a drámában a nyolcvanéves Hubay Miklós siratja el fivérét és elpusztított testvéreit, megnyomorított múltját, azokat a lehetőségeket, amelyekkel nem hagyták élni, mindazt, amitől a bárgyú Wilson-politikusok, hazug kitüntetések és címek, álszent vagy éppen cinikus ostobaságok, és a brutálisan fenyegető, elvekkel takaródzó rosszindulat ügynökei fosztották meg. A Hova lett a Rózsa Lelke? színpadi játékában Hubay Miklós az, aki mindennek ellenére mégis „táncol”, aki átmenti életünkbe a művészetet, azt a Hubay-Ni- zsinszkit, aki volt és aki lehetett volna, aki végül is legyőzve a történelmi gravitációt mégiscsak táncolt, és evvel a drámával „önmagát levegőbe emelte s úgy lebegett ott, mint az a koporsó, melyben a hold Krisztusa szunnyadod:”. A Hova lett a Rózsa Lelke? requiem és leszámolás, Hubay Miklós az őrület évei után a téboly árkait lépte át ev­vel a drámai példázattal. A Hova lett a Rózsa Lelke? a huszadik század és a huszadik században élő művész nagy drámája. De mennyiben magyar? Mi teszi magyarrá? Talán Hubay Miklós nemzeti hovatartozása? Vagy Nizsinszki magyar felesége? Esetleg száműzetésének helyszíne, Nizsinszki Döblingje: a budai Hidegkúti út? 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom