Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 1. szám - Gángoly Attila: A túlvilágkutató hagyatéka
nék elő, eltörlöm az ábrát. (A biztonság kedvéért az egész művelet alatt egy spongyát tartok a kezem ügyében.) '35. aug. 13. Hajnaltájt a következőt olvastam Agrippa „De occidta philosophiá"-jának (Titkos bölcselet) egyik lapján: „Némelyek szerint a démonok közül elsők azok, kiket ***- nak neveznek. Ilyen az a szellem is, amelyik Krisztusnak, miközben végigmutatott valamennyi országon és tartományon, azt mondotta: »Ha leborulván imádkozol hozzám, neked adom a földi világot.« A démonok fejedelme pedig az, ki így kérkedett: »A fellegek fölébe e?nelkedem, s a legmagasabbhoz leszek hasonlatos!« Evégett nevezik őt Baál-zebúbnak, más szóval az ősistennek..." '35. aug. 18. Színtiszta igazság, amit írok. Ma szemtől szemben álltam az antikozmosz egyik teremtményével. Oroszlánfeje és kecsketörzse volt, a farka helyén kígyó tekergőzött. Ráismertem a kimérára! Még itt a hegyek között is trópusi a hőség. Semmi léghuzat, holott a földszinten egy sor ablakot kinyitotta?n. Ha megmoccanok, elönt a veríték. Lehet, hogy hőgutát kaptam? '35. aug. 27. Véleményem szerint minden apró részlet a helyén volt. (Később összehasonlítottam az emlékképet egy egyiptológiai szakmunka ábrázolásával.) Sőt, úgy láttam, mintha a szfinx el is indult volna felém: pánikba estein, és hanyatt-homlok megsemmisítettem a csillagot! XV / VERSEK, SZENTEK, SÁRKÁNYOK Akármi volt is e rögeszmés ténykedés, bizonyos, hogy unokafivérem nem folytatta a következő év derekáig. Legalábbis szűkszavú jegyzeteiből, melyeknek fogalmazása ideges buzgalomról tanúskodott, ez hámozható ki. Talán túlságosan megrendítette, amit látott vagy látni vélt... Mindenesetre hosszú hónapokon át tartózkodhatott fönti tevékenységétől - azután újabb lázas, többé-kevésbé kóros időszak vette kezdetét. Úgy tűnik, közben nem fordult se orvoshoz, se a rokonsághoz. Az első (beteges képzelgések felé mutató) följegyzés majdnem egy esztendővel későbbi: '36. aug. 20. Ma van István király ünnepe. Ki tudja, miért, de őróla Szent György jutott eszembe. És ami várható volt, a gyötrelmes gondolatoknak már nem tudtam gátat vetni... Szent György attribútuma a sárkány. Mint ahogyan könnyűszertel lehetne Lan- celoté vagy népmeséink egyik-másik hőséé is. SS
