Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Czakó Gábor: Beavatás(ok)
fiatalokat” ne tanítsa meg arra, hogy a miénk összefüggéslátó, képes, gondolkodó nyelv. Innen a magyar nyelvnek az a különös sajátossága, hogy nálunk nincsenek nyelvükben szegények. Ki ne értené például afűzfapoéta, a hersegve vagy a csenevész szavakat? Nyelvtársaink, már ha gondolkodnak, Nyelvédesanyánk minden régi, vagy először hallott új szavát, kifejezését egy-kettőre megértik, mert azok megfelelnek a magyar nyelv alapjának, a gyökrendnek. Spíró György verse kiválóan érthető. ★ Hogy az ország bajban van, azt minden épeszű ember tudja. Hogy az irodalom is bajban van-e, azt Spíró Györgynek belülről kell tudni, hiszen író. Talán attól fél, hogy megéri: hamarosan az ő művei is átíródnak? 295. ISO-KULTÚRA Kedves tudós barátom a minap nyilvános közéleti vitára hívott, melynek tárgya a kultúra, annak honi és világhelyzete. Erről a Beavatásban már sokszor elmélkedtünk, de a kultúra kimeríthetetlen. Sajnos, már régebben elígérkeztem máshová, így szíves kérését el kellett utasítsam, viszont írásbeli választ is kért. Ezt pontokba szedve a lehető legrövidebbre vettem, s a vita közérdekűségére való tekintettel itt most közreadom. A meghatározással fogjuk kezdeni. * A kultúra fogalmát illetően megoszlanak a vélemények. Sokan szellemi-közösségi természetűnek tekintik, és vele szemben az eszközöket, dolgokat, a technikát civilizációnak tartják, mások viszont a kettőt egybe vonják. Jómagam az előbbi állásponton vagyok. A szó „a latin ‘colere ’ igéből származik, mely művelést, elsősorban a föld művelését, gondozást, ápolást, gondoskodást jelent. Az igét használták tisztelni (cultura deorum) éneimében is”. - írja Kondor Zsuzsanna. A colere szóból képzett cultus „kiművelés, jobbítás értelmét lélekkel, műveltséggel kapcsolatos értelemben is alkalmazták. ” Ilyeténképpen istentiszteletet, a Föld és az Eg kapcsolatát is kezdte jelenteni. A görögök a kultúrára külön szót nem használtak, a fogalmat egynek vették a gyermekneveléssel. Ezt az eszmét elevenítette föl az angol Hobbes a XVII. században. Andó Éva szerint „1952-ben 164 kultúradefiníciót ismert a szakirodalom, azóta csak bonyolódott a helyzet. ” Ezeket én is gyarapítottam jó néhánnyak Úgy vélem, a kultúra az Éden elhagyásával keletkezett: életünk ekkor elvált és szembefordult a léttel, amelyet ettől kezdve nem látunk világosan: meg kell értenünk. Ekkor jött létre a kultusz, hogy visszataláljunk Istenhez, a művészet, hogy megértsük Őt és egymást, a munka, hogy megműveljük a világot. A kultúra ilyenformán szellemi, kultikus és közösségi. ★ A kultúra alapszava a művelés: az anyag átszellemítése, fölemelése. Az ember föladata a művelés: a teremtés folytatása. A műveltség a művelés visszahatása a művelőre; aki mindegyre csak ismereteket szerez, olyan, mintha kizárólag pénzt gyűjtene, nem művelt lesz, hanem faragott tuskó. A kultúra a világ működéséről és működtetéséről szóló közös tudás. 42
