Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 10. szám - Tóth Melinda: Dsida Jenő digitális világa
TÓTH MELINDA Dsida |enő digitális világa Van-e jövője az irodalomtanításnak a harmadik évezredben? És ha igen, milyen eszközökkel? Az irodalommal foglalkozók, irodalomtanárok, kritikusok, költők és írók egyre kétségbeesettebben figyelik az irodalom elnépszerűt- lenedését. Némelyek szerint a krízishelyzet mindig is fennállt, csak mindig más volt a tényező, amely miatt az irodalomtanítás veszélyben forgott, illetve amiért az emberek érdeklődése elterelődött az irodalmi művekről. Irodalomra és irodalomtanításra márpedig szükség van, hiszen - Claude Roy szavaival élve - az irodalom egyetlen haszna, hogy élni segít. A magyartanítás, sőt, a könyvek megszűnését, a Gutenberg-galaxis végét látóknak vagy jóslóknak talán addig nem illene megkongatniuk a vészharangot, amíg nem használták fel összes fegyverüket a kultúra ezen „formájának” megőrzéséért folytatott harcban. „Fegyver” pedig bármi lehet, ami új, friss és szokatlan, a lényeg az, hogy érdeklődést keltsen fiatalok és idősek közt egyaránt. A Láng Gusztáv és Urbán László által megalkotott CD-ROM is ilyen, amely Dsida Jenő életét és összegyűjtött verseit a XXI. század követelményeinek megfelelően, digitalizált formában tartalmazza. De tartalmilag is egyedülálló összeállításról van szó, ugyanis a jelenlegi munka a korábbi kötetekkel szemben összesen ezerhetvenöt költeményt tartalmaz, valamint a jegyzetekben jelzett negyvenhárom cím- és szövegváltozatot, de az életmű „egésze” szempontjából még így sem teljes alkotás. Urbán László szerint az összegyűjtött költeményeken kívül még körülbelül kilencven-száz vers felbukkanását remélhetjük a jövőben (korábban Mózes Huba szintén körülbelül ezerkétszázra becsülte a lírai életmű terjedelmét). Az eddigi legteljesebb Dsida-gyűj- temény összeállításakor azonban terjedelmi okokból sem műfordításokkal, sem átköltésekkel nem foglalkoztak. Ugyanakkor nem is kritikai kiadást készítettek, hiszen mellőzték a megszokott mikrofilológiát, tehát a motívumkutatást, a szakirodalmi adatolást és egyebeket, de igyekeztek megalapozni magát a jövendőbeli kritikai kiadást, amelyről sajnos egyelőre csak remélhetjük, hogy megszületik. A költőnek korábban csupán többé-kevésbé igényes, de korántsem teljes válogatásai jelentek meg, köztük az 1983-as kiadás Szakolczay Lajos szerkesztésében, amely műfordításokat is tartalmaz, vagy a 2005-ös Légy már legenda, mely eleve kizárta az ifjúkori alkotásokat, zsengéket, holott azok is a költői életmű szerves részei. A hiányos összeállítások mellett e kötetekben gyakran megtörtént, hogy a válogatás során kihagyásokkal közöltek egy-egy verset, így most a hiteles és teljes szöveg rekonstruálása is a CD-ROM szerkesztőinek feladata volt, főként a szabadversek és prózaversek, valamint néhány texturális gyakorlat esetében. 91
