Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 10. szám - Tóth Melinda: Dsida Jenő digitális világa
A kiadvány - a fent említett elméleti, szövegrendezési kérdésektől eltekintve - gyakorlati szempontból teljes. A CD-ROM menüje könnyen kezelhető', gyorsan áttekinthető. Összesen kilenc pontból áll. Elsőként az Előszóba olvashat bele az érdeklődő, melyet Láng Gusztáv jegyez, s Dsida Jenő életrajza mellett a költő nemzedékéről, rövid költői pályájáról, valamint világképéről és eddig megjelent köteteiről is képet ad. A verseket ugyanakkor bizonyos szempontok szerint csoportosították a szerkesztők, így válogathatunk a Dsida Jenő által kötetbe rendezett versek, a posztumusz kötetekben, valamint a peri- odikumokban megjelent alkotások, a kéz- és gépiratban maradt versek, illetve az egyéb forrásokban található és a töredékekben maradt költemények között. Az alpontok szintén világosak, érthetőek. A gyűjtemény első részében, azaz a költő által kötetbe rendezett menüpont alatt például kiválaszthatjuk, hogy a sajtó alá rendezett három kötet közül a Leselkedő magányban, a Nagycsütörtökben vagy az Angyalok citerájánbzn szereplő műveket olvasnánk-e szívesebben, képet kapva Dsida kötet- és cikluskonstruáló elveiről. Ez annál is inkább helytálló, mert a szerkesztők az összeállítás során nem foglalkoztak a költő halála után megjelent esetleges variációkkal, amelyek értelemszerűen nem tükrözik a publikáló alkotó szándékát. Természetesen a posztumusz kötetekből is válogathatunk, hiszen a Versek, az Összegyűjtött versek és műfordítások, az Út a Kálváriára, a Légy már legenda és az Égi mezőkön című kötetek teljes terjedelmükben olvashatóak a monitoron. Ezek feldolgozása kronológia szerint történt. A posztumusz kötetekben közölt több mint háromszázötven vers közül szerencsére közel háromszáznak sikerült megtalálni a kéz- vagy gépiratos változatát, így ezeknek szöveghelyessége is ellenőrzött, annak ellenére, hogy ezek a könyvek nem tartalmaznak forrásmegjelölést. A periodikumokban megjelent alkotások képezik a CD-ROM gyűjteményének harmadik részét, amelyek főként időszaki kiadványokban fellelt versek, s megtalálásukhoz Réthy Andor 1966-os Dsida-bibliográfiája nyújtott nagy segítséget. Mivel több vers eredeti vagy posztumusz kötetben és periodikum- ban is megjelent, ezért a szerkesztők azt az alkotást a kötetnél közlik, ugyanakkor a jegyzetben - amely a legtöbb vers végén megtalálható, és hasznos, érdekes információkat tartalmaz - szintén feltüntetik, a szövegeltéréseket jelölik, igyekezve kiszűrni a korabeli szerkesztők szövegrontásait (köztük például Benedek Elekéit is). A kéz- és gépiratban maradt alkotások egyik részét Láng Gusztáv-gyűjtemény nagygépiratként jelölték. Ez a közel ötszáz alkotásból álló gyűjtemény - amely Dsida kéziratainak írógéppel írott másolata - háromszázegy fiatalkori költeményt tartalmaz, köztük tizenhárom olyan verset, amely csak itt volt fellelhető. A művek másik forrása a Láng Gusztáv-gyűjtemény gépiratlapok, javítatlan, másod- vagy harmadpéldányii gépelések, százhúsz ismeretlen verssel. De származnak még alkotások a Petőfi Irodalmi Múzeum füzeteiből, kéz- és gépiratlap- jaiból, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Országos Széchényi Könyvtár kézirattáraiból. Ezen alkotások jelentős része töredékesen maradt fenn. Verseket olvashatunk az Egyéb forrásokban található versek, valamint a Töredékek menüpontok alatt (az utóbbinál három alkotás Láng Gusztáv gyűjtése). 92
