Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 10. szám - Hárs György Péter: Freud és a Kronos-paradigma

szerre volt (biológiailag) fiú és (társadalmilag) apa. Helyzete mégiscsak köztes, a fiúé, aki egyszerre teremtett és teremtő is, ezért nem véletlen, hogy az ő el­beszélésében a főszereplő Oedipus, a fiú. Kettős feladattal kellett megküzde­nie, mint elődjének a Szfinksz a rejtvényével: hogy két lábon járjon, ahhoz le kellett ölnie négylábú fiait és háromlábú apját; így lehetett ember. A későbbi őshorda-fantázia, amely nem csupán ontogenezis és biogenezis el­méleti összebékítését hivatott igazolni, hanem egyben a biológiai és társadalmi apaság egyszemélyesítését is illusztrálja, éppenhogy megalkotójának jelzett ket­tősségét fejezi ki: analitikusan egyaránt értelmezhető .1 „fiú” Freud agresszív tö­rekvéseinek s ezzel párhuza­mosan az „apa” Freud rette­gésének szublimációjaként, de értelmezhető az utóbbi ag­resszív késztetéseinek kom­penzációjaként is. Hogy ezek a késztetések igenis léteznek, azt számunkra meggyőzően bizonyítja egyrészt a biológia, másrészt a humán történelem. S ha eddig apákról és fiúk­ról volt szó, akkor az Oedipus-mese másik, elvar­ratlan szálát se feledjük el. Oedipusnak voltak lányai is. A lányok, a nőiség és a női szexualitás annak ellenére (vagy azért?) vált késői és ki­dolgozatlan témává Freud- nál, hogy betegei részben nők voltak, hogy önmaga analizálta Annát, hogy szá­mos asszonyt befogadott a pszichoanalitikus társada­lomba. Maga Oedipus, már önvakítottan, így rendelkezett fiairól és leányairól sógorának: „Fiúgyermekeimmel szinte ne törődj / sokat, Kreon! Hisz férfiak [...]/ De van két szegény leánykám [...] / vedd őket gondjaidba”.9 S a vak Oedipus kísérője végül a lánya lesz. Ideiglenesen lezárva az Oedipus-dossziét, mire is juthatunk? Bizonyos, hogy a Kronos-késztetés ösztönösen létezik. Az apáknak el kell pusztítani fiai­kat. Freud, személyes okokból kifolyólag, a pszichoanalízis építményében annulálta ezt a késztetést. Helyette az kompenzatív módon az elméletben mint Oedipus és az őshorda-elmélet került előtérbe, szublimáltan pedig a pszicho­analízis intézményrendszerében ugyanez érvényesült. A sok, visszatetsző vádpont után jöjjön egy lírai befejezés. Kerényi azt mondja, hogy „Számunkra Kronoshoz fűződik az Aranykor emléke. Királysá­Óriás szemöldökű 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom