Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 10. szám - Hárs György Péter: Freud és a Kronos-paradigma
ga egybeesik a világ boldog korszakával (Kerényi: 1997, 22.) Ez lehet, hogy igaz. Ugyanakkor azt is mondja, hogy ,,[a titánok] egy régebbi férfi-nemzedék vonásait viselték magukon, olyan ősökét, akiknek veszedelmes tulajdonságai visszatérnek az utódokban.” (Kerényi: 1997, 20.) Igen, a genetikus ismétlési kényszer görög sorstragédiaként működik. „Kronosz véres tette után nem jár többé az Ég a Földhöz, hogy minden éjjel vele háljon. Az ősnemzés véget ért, s megkezdődött Kronos uralma. De ez már egy másik ti tán történet.” (Kerényi: 1997, 21.) Irodalom: CSÁTH G. (2004): A varázsló kertje. In: A varázsló halála. In memóriám Csáth Géza. Nap Kiadó. 35-38. FELDMAN, S. S. (1947): Notes on the 'Primal Horde". In: Psychoanalysis and the Social Sciences, Vol. 1, 171-193. FERENC2I S. (1997): Katasztrófák a nemi működés fejlődésében. Filum, Budapest FREUD, S. (1982): Rossz közérzet a kultúrában. In: Esszék. Gondolat, Budapest FREUD, S. (1985): Álomfejtés. Helikon, Budapest FREUD, S. (éjt): Totem és tabu. Göncöl, Budapest FREUD, S. - FERENCZI S. (2000): Levelezés 1/1 kötet Thalassa Alapítvány - Pólya Kiadó, Budapest GRAVES, R (2001): Görög mítoszok. I. kötet Szűkíts Könyvkiadó, Szeged. GRAVES, R (2002): Görög mítoszok II. kötet Szűkíts Könyvkiadó, Szeged. GRAVES, R - PATAI, R. (1969): Héber mítoszok Gondolat Budapest HÁRS GY. P. (2005): Pszicho Ana Logosz. Dialóg Campus, Budapest A kölykeit elpusztító vezérmajom. (1998) In.: Dzsátakák Buddhista szűletésregék Válogatta, páliból fordította, a jegyzeteket és az utószót írta: Vekerdi lőzsef. Terebess Kiadó, Budapest I0NES, E. (1983): Sigmund Freud élete és munkássága. Európa Kiadó, Budapest KERÉNYI K. (1997): Görög mitológia. Szűkíts Könyvkiadó. Szeged. RÓHEIM, G. (1972): The Panic of the Gods. Harper and Row, New York SZ0PH0KLÉSZ: Oedipus király. 1 LTs: per, perlekedés, viszály, vita 2 Szophoklész: Oedipus király (Babits Mihály fordítása), 717-719. Azért van itt egy gyanús, nem Igazán emlegetett pontja a drámának ahol úgy tűnik mintha Oedipus sorsát nem apja, hanem anyja pecsételte volna meg. Arról a részről van szó, ahol Oedipus származása iránt érdeklődik a pásztortól: .Azt mondják hogy saját fia: de hogy van ez, / csak a királynő mondhatná meg odabenn. / Tán a fiút ő adta néked? Ö, király! / S mit kívánt tőled? Hogy veszítsem el szegényt / A saját anyja! Szörnyű!" Szophoklész: Oedipus király (Babits Mihály fordítása), 1168-1174, Az anyának ezzel a lehetséges szerepével a drámában a szakirodalmak nem nagyon foglalkoznak... 3 Szophoklész: Oedipus király (Babits Mihály fordítása), 1030-1034. 4 Szophoklész: Oedipus király (Babits Mihály fordítása), 804-809. Külön figyelmet érdemelne itt a Mithras-kultuszt is Idéző kéthegyű fokos. 5 Vannak persze - noha nem igazén kanonizált - kivételek Ilyen írás például Feldmann Sándoré, aki maga is .kitett" és .fejbevágott" gyermeke a pszichoanalízisnek Ld. Feldman: 1947. 6 Kerényi: 1997, 210. Az Oedipus-tűrténet homoerotikus vonatkozásaira egy másik elemzésben fogok kitérni. 7 Ezúton köszönöm meg Kamarás Istvánnak az Izsák-történétről vele folytatott tartalmas és inspiráló beszélgetést 8 Ld. előbb: 1. lábjegyzet 9 Szophoklész: Oedipus király (Babits Mihály fordítása), 1460-1467. 56
