Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 9. szám - Ughy Szabina versei

Felejtős

Az arcodra, a szádra gondoltam, ahogy ünneppé váltak benne a szavak. Elképzeltem hozzá ujjaid, leejtett kézfejed, melyekkel álltadban sosem tudtál mit kezdeni. Láttam a hasad bőrét, köldököd alatt futó ritkás szőrcsíkot.

Azt akartam, hogy halj meg.

Párologj a semmibe, mint egy fénykép, amelyből száz év múlva üres papír lesz.

Olyankor ha kérdezték, mi az, csak a fejed ráztad, halványabb lett a kezed; fény felé tartva, fehér csontok világítottak, mint a röntgenképen, s cigarettád kialudt.

Legutóbbi számunkban Ughy Szabina Felejtős című verse „belekeveredett* egy másik költő művei közé. Minden érintettől elnézést kérünk. (Életünk Szerkesztősége)

72