Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8.szám - Száraz Miklós György: Duna

ban diadalmas költői párbajra készülő szúfi költőkkel, engedelmes zarándokokkal együtt szálltak a ringó hajókra. Híres orvosokkal, egyiptomi és arábiai tudós csillagászokkal, kalandos kedvű iparosokkal vitorláztak át a tengeren, hogy megérkezzenek a mór Rondába, Sevillába, Córdobába, Granadába, ahol meglelték otthonukat. Évszázadok múltán Ferdinánd és Izabella, a Katolikus Királyok űzték őket tovább. És ezeknek a keresztény Hispániából kiakolbólí- tott spanyol nyelvű zsidóknak a többsége Törökországban lelt menedékre, s tagadhatatlanul a birodalom egyik legtehetségesebb, legvagyonosabb rétegévé lett. A szefárdoknak, a spanyol zsidóknak jól ment a soruk a törökök alatt, írja Canetti, jobban, mint a balkáni keresztény szlávoknak. De mert sok volt köztük a jómódú kereskedőember, az új bolgár kormányzat is igyekezett jó viszonyt teremteni velük.

Színes, tarka világ volt ez; főként egy gyereknek. Bolgár és román cselédlányok vámpírmeséi, örmény és görög kereskedők medve- és farkaskalandjai, albán és szerb orvvadászok csempészhistóriái, vérfagyasztó hírek múltba vesző eredetű vérbosszúkról. Kikötői zsibongás, az arany- és ezüstmívesek portékáinak csillogása a bazár zsúfolt sikátoraiban, müezzin üvöltése a mecsetek felett. Római és görög katolikus templomok, a tömjén köhögtető, súlyos barna felhőiben és az óarany gyertyafényben úszó görögkeletiek, zsinagógák, örmény püspöki székesegyház. Szánkózás a Duna jegén át Romániába, karlsbadi telek, herkulesfürdői és brassói nyaralások, a bécsi Burgtheater pompás előadásai. És mennyi nyelv! Bolgár, szerb, török, orosz, román, magyar, német. De az első gyermekdalok és mondókák - „Manzanicas, coloradas, las que vienen de Stambol” (Pici piros almák, Sztambulból jönnek...) - mind spanyolok. „Korai gyermekéveim minden eseménye spanyolul vagy bolgárul zajlott le - írja Canetti. - Később nagyrészt németre fordultak át bennem. Csak a különösen drámai események, talán csak az emberölés meg a gyilkosság és a hasonló szörnyűségek maradtak meg spanyol nyelven, de ezek aztán nagyon pontosan és kitörölhetetlenül.”

Szeretném azt hinni, hogy ahol ennyi náció, nyelv, vallás és kultúra keveredik, az csakis csodálatos vidék, földi Paradicsom lehet. És Ruszcsuk - bár sokat változott - sokat meg is őrzött évszázaddal ezelőtti karakteréből.

Duna-táj spanyolokkal. A képhez azért az is hozzátartozik, hogy a szefárd zsidók sok évszázados vándorlása nem ért véget a Dunánál. A „szenvedő kóborlás”, a „nosztalgikus emlékezés körmenete” csak a Szentföldön zárult be ismét. „Öt évszázad telt el - írja Pérez Pellón -, de ma is itt látjuk őket Izraelben, az utcákon, a kávéházakban, a szállodákban, a könyvesboltokban, az egyetemeken, dolgoznak a földeken, imádkoznak a zsinagógákban. Még mindig beszélnek spanyolul, éneklik Spanyolország ősi dalait, házaik konyhájában Kasztília, Galícia, Aragónia, Andalúzia ételeinek gőze száll fazekaikból.”

A FOLYÓ ÉS A TENGER NÁSZA

Ha valahol igazán átérezzük a folyó, a víz szentségét, az a delta és környéke. Itt tényleg minden a víz. Amerre csak nézünk, mindenütt víz. Nem látjuk a Dunát a víztől. Mintha a teremtés ősforrása felé csorognánk. Ez már nem is folyó, csak víz. Hatalmas tömegű fluidum. Úgy is, mint teremtő erő, lehető84