Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - Söptei Imre: A "gründoló" Gothard, Gothard Sándor két vállalkozása

lítását, esetleg eladását eszközölni. ” A hirdetményben tevékenységként jelölték még hitelszövetkezetek alakítását, és a gazdák által létrehozott szövetkezetek anyagi támogatását.14 A vállalkozáson belül alakított önsegélyező csoportnak évtizedeken keresztül vezetett jegyzőkönyvei is fennmaradtak.15

A bankot 250.000 forint (500.000 korona)14' alaptőkével szándékoztak felállítani. Ezt 2500 db, 100 forintos (200 koronás) részvény eladásával akarták elérni. Az alapítók a kezdeti időszak stabilitásának biztosítása érdekében önmaguknak ezer részvény jegyzését és az igazgatóság általuk való kinevezését kötötték ki. A 44 kezdeményező között olyan neves, megyebeli személyiségeket találunk, mint Radó Kálmán korábbi főispán, Károlyi Antal alispán, gr. Batthyány Lajos (50 részvény), gr. Erdődy Gyula, gr. Széchenyi Tivadar, Laky Kristóf törvényszéki elnök, Hatvani Deutsch Béla nagyiparos (50), Kaffehr Béla laptulajdonos, Pohl Sándor gépgyáros (50) stb. A Gothard családot Jenő (5) és Sándor (25) illetve az após Háczky Sándor magyargencsi föld- birtokos (25) képviselte. A legtöbb részvényt jegyzők 50 db-ot kötöttek le, utánuk következett 38 kötvénnyel Putsch Sándor gyáros (Pinkafő), a 2 5-tel bírókhoz tartozott Szily Dezső (Ollár, ma Kemendollár Zala m.), Fischer Zsigmond (Fűtelek, ma Kőszegszerdahely része), Ernuszt József (Szombathely), Széli Ödön (Búcsú). Olyan nevezetes személyeket is sikerült megnyerni, mint Kunc Adolf csornai prépost (10); Szájbely Gyula rohonci birtokos, országgyűlési képviselő, a „dunántúli vasútkirály” (25); Tipka Ferenc kőszegi polgármester (5); Ley József tapolcai plébános (10); Horvádi István szombathelyi esperes plébános (10); Nagy Jenő Vas vármegye tiszti főügyésze (10); dr. Edelmann Sebő szombathelyi főgimnáziumi igazgató (5).

Az első jegyzők között többségében Vas megyeieket találunk, de voltak jelentkezők Veszprém, Zala és Tolna megyéből, sőt Bécsből is többen. Természetesen magas a mezőgazdasággal foglalkozók száma: nagybirtokosok, bérlők, terménykereskedők. Feltűnő a hivatalt viselők nagyobb aránya, de ez érthető, ha belegondolunk, abban az időszakban nem vált el egymástól a tisztviselői és a birtokából élő nemesi elit. Lényegében ehhez a kategóriához sorolhatók az egyházi tisztségviselők is, mivel a plébániák, apátságok, püspökségek nagyobb földterületek felett rendelkeztek, ezért érdekük volt a részvétel, de megfelelően jövedelmező hozamban is reménykedtek. Az egyes személyek jegyzései által nem tartoztak az igazán nagyok közé, de számuk jelentősége miatt mindenképpen szólni kell a zsidó részvényesekről. Közöttük is túlnyomóak voltak a környékbeli „szakmai” befektetők, akiket a kereskedők, bérlők képviseltek, de voltak közöttük olyanok is, akik csak a várható hozam miatt fektettek be. Ezt a társadalmi tekintetben teljesen vegyes társaságot sikerült meggyőzni a bank szükségességéről és alig egy hónap alatt lefoglaltatni velük a teljes kötvénymennyiségénél jóval többet, majd 3000 db-ot, így az alapítóknak arányosan csökkenteni kellett a jegyzések számát.17

Az április 3-ig tartó jegyzési időszak után 1897. május 2-ára, a Savaria szálló dísztermébe összehívták az alapító közgyűlést, ahol 74 részvényes összesen 744 ígérvényt tett le.18 Természetesen megalakultalak tekintették önmagukat, elfogadták az alapszabályt. Kisebb vitát csak a részvények szavazati aránya váltott ki, végül három részvény kapott egy mandátumot, ugyanakkor tíz

35