Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 4. szám - Bíró Teofil: A liberalizmus mint eszmerendszer a XVIII-XIX. században
40 Bourde, André: A „felvilágosodás", in: Franciaország története I. Szerk. Georges Duby. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 656. old. 41 Hitseker Mária: i.m. 396. old. 42 Ennek legjobb példáját az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazója, Thomas lefferson nyújtja. Az amúgy reálisan és gyakorlatiasan gondolkodó lefferson a francia forradalom megítélésében mindvégig idealista maradt és a despotizmus ellen heroikus harcot vívó francia nép nemes küzdelmeként értelmezte azt, még a szörnyű terrorig fajuló jakobinus rémuralom eseményei alatt is. Szemlélete személyes franciaországi tapasztalatain alapult. Még az egyre radikalizálódó eseményeket is megmagyarázta a távoli Amerikából, mint az önkény elleni harc szükségszerű velejáróját Hazánkban Hahner Péter dolgozta fel a témát kellő részletességgel. Hahner Péter: Thomas lefferson és a francia forradalom. Osiris Kiadó, Budapest 1998. 113-126. old. 43 Bakos Ferenc: i.m. 343. old. 44 Hitseker Mária: i.m. 220. old. 45 Gauß András: Bevezetés a bölcselet történetébe II. A német idealisták. Egyetemi jegyzet. Szeged, 1998. 46 Hitseker Mária: i.m. 220. old. 47 Berlin, Isaiah: Négy esszé a szabadságról. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990. 334-443. old. 48 Lowenthal, David: Montesquieu, in. A politikai filozófia története II. Szerk. Leo Strauss és Joseph Cropsey. Európa Könyvkiadó, Budapest 1994. 18. old. 49 Gray: 82. old. 50 Ez a kanti filozófiában a kategorikus imperatívusz, mely feltétlen belső erkölcsi parancsként a kanti értelemben vett önálló individuum életét irányítja. 51 Kant, Immanuel: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Raabe Klett Kiadó, Budapest, 1998. 65-66. old. 52 Letter to Henri Grégoire, February 25,1809. The race of blacks, in. The Portable Thomas lefferson. Edited by: Merril D. Peterson. Penguin Books, New York, 1977. 517. old. 53 Erre a legjobb példát Bonaparte Napóleon egyiptomi hadjárata nyújtja. Napóleon szándéka szerint egyenlő félként kezelte az arabokat, nem kényszeríteni akarta őket a „civilizációra". Más kérdés, hogy a valóságban ő is erőszakot alkalmazott, s szembe került az emberi jogok nyilatkozatával, annak elveivel. |. Nagy László: Napóleon Egyiptomban: civilizációs küldetés? in. Bonaparte Napóleon koronája és üzenete. Szerk. Kövér Lajos. JATEPress, Szeged, 2007. 46. old. 54 Hitseker Mária: i.m. 484. old. 55 Turgot i.m. 11-13. old. 56 Turgot i.m. 12. old. 57 Hitseker Mária: i.m. 215. old. 58 Hitseker Mária: i.m. 217. old. 59 Hitseker Mária: i.m. 217. old. 51
