Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 4. szám - Bíró Teofil: A liberalizmus mint eszmerendszer a XVIII-XIX. században

26 Magyarul lásd: A skót felvilágosodás. Szerk Horkay Horcher Ferenc. Osiris Kiadó, Budapest, 1996.

28 Gray; 44. old.

29 Az angol liberális gondolkodásra közvetlen hatást gyakoroltak a skót felvilágosodás gondolkodói mindaddig, míg a skót iskola felismeréseit háttérbe nem szorította a benthami filozófiai radikalizmus. Gray: 46., 42-43. old.

30 A XVII. században a levellerek köreiben kialakult az úgynevezett „szász alkotmány" elmélete. Eszerint az angol alkotmány a normann hódítást megelőzően élte aranykorát, mikor is széles körű szabadságjogokat nyújtott minden szabad angolszász embernek 1066 óta a különféle idegen, káros hatások miatt folyamatosan romlik, korcsosul. Tandori Mária: Hitek és tévhitek: A „korona káros befolyása" Angliában a 18. század végén, in: A modern politikai gondolkodás kezdetei. Eszmék és folyamatok. Szerk: Kukovecz György. jATEPress, Szeged, 1999. 121. old.

31 Gray: 36. old.

32 Erre magának XVI. Lajosnak a pénzügyi főfelügyelője (controleur général des finances), Turgot hívja fel kortársainak figyelmét Leveleiben rendkívül éles elmével fejti ki a vallási tolerancia fontosságát, szükségességét. Turgot: Levelek a toleranciáról. Ford. Balázs Péter. Documenta Historica, Szeged, 1996.

33 Az 1789-es Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának eszmei forrása mind a mai napig vita tárgyát képezi a különböző nemzetiségű és történelmi felfogású történészek, filozófusok között A francia fél általában |ean-Jaques Rousseau Társadalmi Szerződését, illetve a felvilágosodás korának francia gondolkodását tartja a dokumentum szellemi forrásának. Ezzel szemben amerikai, brit és német gondolkodók az 1776-os amerikai szövegekben, az angolszász filozófiai hagyományban, illetve tágabb értelemben a germán jogalkotás befolyásában látják ugyanezt. A vita nem lezárt, de abban minden fél egyetért sőt magának a vitának a léte is ezt látszik igazolni, hogy az Emberi és Polgári logok Nyilatkozata a természetjog fogalmának a csúcspontját jelenti. lean-Baptiste Pisano: A felvilágosodás filozófiája és az emberi jogok, in: A modern politikai gondolkodás kezdetei. Eszmék és folyamatok. Szerk. Kukovecz György JATEPress, Szeged, 1999. 29. és 35. old.

34 Ezen a téren a skót felvilágosodás gondolkodói nagy hatással voltak az amerikai liberalizmus fejlődésére. Az 1760-as évek előtt érkező értelmiségi skót emigránsoknak köszönhetően igen intenzív kulturális kapcsolat alakult ki az amerikai gyarmatok és Skócia között A skót oktatási modell nagy hatással volt az amerikai felsőoktatás fejlődésére. Az amerikai függetlenségi háború legkiemelkedőbb alakjaira (Benjamin Franklin, George Washington, Thomas Jefferson) nagy hatást gyakoroltak a skót felvilágosodás eszméi. A Függetlenségi Nyilatkozatban Jefferson a brit korona elleni felkelés indoklásaként a skót Hutchinson tanítását hozta fel érvül, aki nyíltan hirdette a kormányzottak jogos ellenállását a zsarnoki kormányzattal szemben. Ezt az elvet a gyarmati egyetemek is átvették Hutchinsontól, így generációk szellemi fejlődésére volt jelentős hatással. Az igen élénk skót-amerikai kulturális kapcsolatokról Devine professzor egy teljes fejezetben fest hű képet a skóciai emigrációról szóló könyvében. Devine, T. M.: Scotland’s Empire and the Shaping of the Americas 1600-1815. Smithsonian Books, Washington, 2003. 164-187. old.

35 Ennek legjobb példája az 1776-os virginiai alkotmány, mely nem valamilyen történelmi precedensre hivatkozik, amikor a nép „elvitathatatlan és elidegeníthetetlen jogaként" tünteti fel az igazságtalan kormányzat megreformálását és megváltoztatását, hanem egy absztrakt alapelvre. Gray: 43. old.

36 Ez fordítva nem igaz, a német filozófia nem hatott a britre. A brit filozófia minden olyan törekvést, mely az elméletből indult ki, tévútnak tekint. Ahogy Hume mondta: „Semmi nincs az intellektusban, ami előtte ne létezett volna az érzetekben." Ez azt jelenti, hogy a legelevenebb emberi gondolat is haloványabb az érzetnél. Hume szerint az emberek csak akkor gondolkodnak, ha tapasztalnak. Kant ezzel szemben az intellektusból indul ki, s Hume-tól eltérően apriori módon próbál következtetést levonni az egyedi felé.

Gauß András: Bevezetés a bölcselet történetébe II. A német idealisták. Egyetemi jegyzet. Szeged, 1998. [kézirat]

37 Itt elsősorban Kant, Fichte, Schelling Hölderlin és Hegel neveit kell megemlíteni.

38 Ez még igaz az olasz és a különböző közép-európai liberális gondolkodókra is, mivel az ő gondolkodásukban előkelő helyen szerepelt a nemzeti egység ügye. Ennek megvalósítása érdekében pedig kevésbé határozottan léptek fel az állam egységesítő és központosító politikájával szemben. Politikai filozófiák enciklopédiája. Szerk Hitseker Mária. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1995. 286. old.

39 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. 646. old.

50