Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 4. szám - Bíró Teofil: A liberalizmus mint eszmerendszer a XVIII-XIX. században
JEGYZETEK 1 The Columbia Encyclopedia, Sixth Edition. 2001-05. in: http://www.bartleby.com/65/li/liberali.html 2 Gray, lohn: Liberalizmus. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1996. 14. old. 3 Gray: i.m. 14. old. 4 Gray: i.m. 14. old. G. S. Kirk, |. E. Raven, M. Schoefield: A preszókratikus filozófusok. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest 1998. 581. old. Kirk, Raven, Schoefield: i.m. 606-610. old. 7 Görög történetírók. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988. 255-256. old. 8 Platón az érzéki vágyaik kielégítésén fáradozó embereket egyszerűen csak rabszolgáknak tekinti, s nem tartja őket alkalmasnak kormányzati szerepre. Szerinte az ő dolguk kizárólag a munka és az adózás. A kormányzati feladatot egy igen szűk rétegnek, az erre a feladatra kinevelt filozófusoknak tartaná fenn. Gauß András: Bevezetés a bölcselet történetébe I. Egyetemi jegyzet. Szeged, 1997. [kézirat] Arisztotelész ezzel szemben a családot tekinti az állam alapjának. Azonban nála is alárendelődik a személyi szabadság a közösségi érdeknek, és az államnak. Pontosan meghatározza a családon belüli, a családok közötti, s az államhoz fűződő kötelességeket, kötelezettségeket. Ribáry Ferencz: Az ó-kor története. Görögország és Macedonia története. Méhner Vilmos Kiadása, Budapest, 1886. 478. old. 9 Gray: 22. old. 10 A modern szabadság-fogalomtól eltérően azonban a sztoikusok az erényben látták a szabadság fő forrását. Nézetük szerint aki képes felszabadítani magát a világi vágyak hatalma alól, s erényesen él, az tökéletesen szabad. Ez a szabadság értelmezés eltereli az ember figyelmét az aktív politika síkjáról, s egyfajta minden mindegy beletörődést vált ki belőle. Russel, Bertrand: A nyugati filozófia története. Göncöl Kiadó, Győr, 1997. 227-228. old. 11 Gray: 23. old. 12 Ludassy, Mária: A trón, az oltár és az emberi jogok. Magvető Kiadó, Budapest 1984. 167-168. old. 13 Ludassy, Mária: i.m. 168-170. old. 14 Evola, Julius: Pogány Imperializmus. Nemzetek Európája Kiadó, Budapest, 2003. 27. és 31. old. 15 A későbbiekben majd látni fogjuk, hogy Európa más vidékein nem játszottak ennyire fontos szerepet a liberális eszmerendszer fejlődésében a vallási kérdések. Az angolszász liberalizmus azonban kezdettől fogva mind mai napig mélyen át van itatva az ószövetségi tanokkal, gondolatisággal. Ennek kezdeteit Horváth Mihály 1842-ben „Az országtani teóriák eredete" címen megjelenő tanulmánya elemzi nagyon érthetően, érzékletesen. Horváth Mihály: Polgárosodás, liberalizmus, függetlenségi harc. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. 72-73. old. 16 Gray: 25. old. 17 Gray: 27. old. 18 Manent, Pierre: A liberális gondolat története. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1994. 39-41. old. 19 Hobbes a békét tekintette az emberi javak nélkülözhetetlen feltételének, s a béke biztosítását a kormányzat legfontosabb feladatának, kötelességének. Számára a szabadság csupán az egyén vágyait szolgáló, ellenállásba nem ütköző cselekvés a töivény által meg nem határozón dolgokban. A polgári társadalom pedig csak addig biztosíthatja a szabadságot, amíg az nem veszélyezteti a békét A szabadság alárendelődik a békének. Gray: 28. old. 20 Spinoza, de Benedictus: Etika. Osiris Kiadó, Budapest 1997. 351-354. old. 21 Gray: 30. old. 22 Gray: 31-32. old. 23 Manent: i.m. 65-66. old. 24 Manent: 75. old. 25 Ennek igazolását lásd: Russel, Bertrand: i.m. 459., 475. és 514. old. 26 Ez főként a reformáció által nem igazából érintett katolikus dél-európai országokra és Franciaországra volt jellemző. Gray: 35. old. 49
