Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 3. szám - Vásárhelyi Tamás: Franz Kafka "férgéről", az Átváltozás főszereplőjéről
VÁSÁRHELYI TAMÁS Franz Kafka „férgéről", az Átváltozás főszereplőjéről A rovartan kutatójának szemével olvastam el Kafka híres novelláját, hogy az abban szereplő lény - Gregor - leírását, cselekedeteit természettudományos szempontból elemezzem. Az értékelés alapja Görffy Miklós fordítása (Válogatott elbeszélések, Európa Zsebkönyvek, 1982, 16-67. old.). Két ok is késztet arra, hogy „lény”-ről beszéljek. Egyrészt az, hogy jelezzem: nyilvánvaló, hogy itt nem egy valóságos rovarról van szó, hanem egy írói szándékból született ember-rovar keverékről, amelynek - elismerem - analitikus, természettudományos elemzése az irodalmár olvasat tekintetében viszont a szakbarbárság benyomását keltheti. A másik ok már az elemzés tartalmi részéhez tartozik: a „lény” hovatartozása nincs pontosan megjelölve. A novella így kezdődik: „Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában. Páncélsze- rűen kemény hátán feküdt, és ha kissé fölemelte a fejét, meglátta domború, barna, ív alakú, kemény szelvényekkel ízelt hasát, amelyen alig maradt már meg végleg lecsúszni készülő paplana. Számtalan, testének egyéb méreteihez képest siralmasan vékony lába tehetetlenül kapálódzott a szeme előtt.” (16. old.) A páncélszerű kültakaró, a szelvényezett has (potroh), a vékony, kapá- lódzó lábak nyilvánvalóvá teszik, hogy rendszertani értelemben nem féregről, hanem ízeltlábú állatról, egy rovarról van szó. A magyar köznyelvben is jellemző, hogy bizonyos kellemetlen lényekről válogatás nélkül mint féregről beszélünk (pl. a „drótféreg” a pattanóbogarak lárvája). A németben ráadásul az ember kellemetlen lakótársai, a csótányok nevében is szerepel a Wurm (féreg) szó. A lakásokban közönséges két csótányfaj közül nagyobbik, legtöbbször szárnyatlan, fekete rovar magyarul a konyhai csótány, konyhai sváb vagy svábbogár (Blatta orientalis) nevet kapta. A kisebbik, világosabb színű faj több német nevében szerepel a Wurm szó: pl. Für-Wurm, Feuerwurm, Rostwurm, Russwurm stb. (Gozmány L.: Európa állatvilága. Fíétnyelvű névszótár, Akadémiai Kiadó, 1979, valójában nagyon szórakoztató bele-belenézni mindazoknak, akik élvezik a nyelvi változatosság szépségeit.) Amikor tehát német vagy osztrák vendégeinket a budai vár híres cukrászdájába a Ruszwurmba meghívjuk egy kávéra, jó ha tudjuk, ez a szó számukra mást is jelent, mint valami „vendéglátóipari” patinát. Az egyáltalán nem kirívó, hogy a németek az oroszokról nevezik el „a szörnyű férget”. A svéd Linné adta neki a Blatta germanica nevet, németül hívják Französe-nek is, Däne-nek is (francia ill. dán). Nekünk van rá egy „muszka csótány” nevünk is. A kellemetlen szomszédot gondolom a svábok hívták porosznak („Preusse”) és a poroszok nevezték el svábnak („Schwabe”). A „sváb” egy másik faj magyar 71
