Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 3. szám - Gál József: "Én vagyok az utolsó fazekas"

Ferenc egy neked ajánlott írásának néhány sorát, mely művészeted lényegét a költészet szavaival határozza meg. „... ő: az anyag és a vágy és a munka együtt... Faustként a titok üregeiben mohó kézzel kotorászik, aranyat gyúr a lélekhomályból. Megvalósítja képzeteit. Ugye, tudjátok Németh Jánosról beszélek. Mert Németh János: Föld-Ember, Maga is Föld. És munka-anyaga is föld: sár, agyag. És az emberiség őskora, az ember-tartomány ókora is Németit János.”- Korongolt kerámiaszobrocskákat már régebben és sokan is állítottak össze. Fia kicsit ironikus akarnék lenni, akkor nem tudnám a közismert versikénél jobban jellemezni: pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske. Én ilyen olcsó szuveníreket soha nem akartam készíteni, és nem is csináltam. A legkisebb munkáimat is igyekeztem plasztikai igénnyel elkészíteni. Az én munkáim korongolt agyagcsövekből, kúpokból, hengerekből, gömbökből és ezek félmetszetekből állnak. A nagyméretű domborművek nagy mintázótáblán, egybeépítve készülnek. Aztán elemeire vágom, a falon pedig újra egybeépítem őket.

Alapanyagom modricsei agyag, sárisápi kaolin és samott-őrlemény keveréke. Ebből jól formálható masszát készítek, amely 1100 fok körüli hőmérsékleten jól tömörítődik, a nedvet nem szívja magába és fagyálló. Ez világos okker színű.

A plasztika küldő felületét agyagmázzal vonom be. Szórást, öntést, festést egyaránt alkalmazok. A szükséges helyeken visszatörlök, ezáltal tónusgazdag lesz a felület. Ez az agyagmáz városlődi vörösagyag és színtelen mázfritt keverékéből készül. A szín égetett sziena és umbra.

Az edények, korsók, butéliák, virágtartók, belsőtéri tárgyak alapanyaga hasonló az elmondottakhoz. A különbség mindössze annyi, hogy alkalmanként mészpátot keverek hozzá. Ez a massza is jól korongolható, plasztikus, 1600 fokon égetve világos keménycserép lesz, vízálló. Ezekre a tárgyakra matt vagy félmatt mázt égetek. Ilyen a félmatt olívzöld vagy barnászöld máz. Más esetekben gesztenyebarnát, vörösbarnát használok, főleg az egyszerű, tiszta formák esetében, mert jól kiemeli a tárgy alakját. Alkalmanként a szabadban rakott kemencében redukciós égetést is csinálok, elsősorban a máztalan agyagból készült tárgyak égetésénél. Ilyenkor a fekete és árnyalati vagy az umbra jelennek meg.

Egyetlen tárgyon a sokféle színt nem használom, mert attól tarka lesz. Főiskolásként és pályakezdőként én is alkalmaztam a többféle színt. Például a Háry-borospince cégéremen, a balatonfüredi iskola plasztikáján vagy a főiskolásként készített tálakon.

Ez az én munkáim technikájának lényege. Más technikákban nem is merültem el, pedig bizonyára hasznomra is vált volna. De, mert annyira nem érdekelt, meg időm sem volt arra, hogy ezekben is elmélyedjek, maradtam az elmondott technikáknál. A porcelán számomra, „parasztkeramikus” számára túl finom.- Korábbi találkozásaink alkalmával többször is szóltál a kerámiaszobor sajátosságairól. Ilyenkor úgy éreztem, mintha valaki vagy valami ellen védeni

37