Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 3. szám - Gál József: "Én vagyok az utolsó fazekas"

kellene a kerámiaszobor értékeit. Mi hát a különbség a klasszikus értelembe vett és kerámiaszobrászat között?- En nem utánozni akarom a klasszikus szobrászatot. Azt persze szeretném elérni, hogy plasztikailag egyenértékű legyen a kő- vagy bronzszoborral. De hát én a korong segítségével akarom gondolataimat megjeleníteni. Nekem az agyag az alapanyagom, a klasszikus értelembe vett bronzszobrásznak pedig az agyag csak segédanyag. Az agyagot érezni kell, s ettől lesz egyértelmű, hogy az a szobor, dombormű csak keramikus keze munkája lehet. Borsos Miklós egyszer így jellemezte munkáimat: amit maga csinál, annak szaga van. SZAGA! Örültem, hogy a Mester megérezte ezt a munkáimban. Gondolom eléggé nyilvánvaló, hogy a korongok kerámiatestekből, az általam is használt elemekből összerakott szobor is lehet jó alkotás. Ha csak egymás mellé rakom ezeket az elemeket, lehet, hogy hadaró beszéd lesz, én pedig szavakat, értelmes mondatokat akarok velük, általuk elmondani.

Ha megnézed az ókori, az etruszk, a primitív vagy a népi alkotásokat, akkor egyértelműen látható, hogy azok alapanyaga a hamisítatlan agyag. Égetett cserép, de klasszikus értékű szobor. Nincs is olyan nézet, amely ne fogadná el ezeket a klasszikus szobrászművészet részeként. Elég, ha csak a willendorfi Vénuszra, a gyönyörű szarkofágokra, síremlékekre utalok.

A TÉMAVILÁG- Az elmondott technikával készült alkotásaid regimentjének tematikája - legalábbis annak egy része - gyakran megjelenik a funkciójában eltérő munkáidon. Utóbbi szerint, ha kissé erőltetetten is, viszonylag könnyű a németh- jánosi életművet csoportokba sorolnom. Nézetem szerint az első nagy csoportot köztéri, középületeken, középületekben látható szobraid, domborműveid alkotják. Leltárszerű összefoglalásuk a Hirdette utcákon, tereken című albumban található. A második csoportba a korsók és ezek rokonai, a butéliák, bográcsok, kaspók tartoznak. Válogatásuk bőséges csokrát Korsókra varázsolt legendák című albumban nézhetik meg az érdeklődők. Mindkét kötetet a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága adta közre. A harmadik egység a beltéri, a lakásokat, kerteket díszítő alkotások sora.

Témavilágodat - részletezőbben - többszöri nekibuzdulásra sem tudom számba venni. így csak néhány visszatérő témát említek jelzésként alkotásaid gazdagságának érzékeltetésére. Hiszen köztéri alkotásaid is tovább csoportosíthatók: történelmi személyiségek (István király, Báthori István, Kinizsi, Hadik Mihály, Kölcsey), jelképes történelmi figurák (Szalavármegyei koronaőrző a népművészet alakjai (pásztor az indiai, búsuló juhász a helsinki magyar követségen). A leggazdagabb talán a mondák, legendák világa (Zalaegerszegen Kölcsey Gimnázium, Legenda, Kórház: a gyógyítás története, csodaszarvasos diszkót Százhalombattán). Fontos szerepet kaptak a liturgikus alkotások (korpuszok, szentek, kereszutak), aztán a természet, az életfa több változatban is és a jelképek - Zalai allegória, szülőföld a Keresztury-házon, Forrás (Hévíz).

38