Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 11-12. szám - Czakó Gábor: És füstből fölszállt a kemence
CZAKÓ GÁBOR És a füstből fölszállt a kemence A MAGYAR NYELV ALAPSZERKEZETÉRŐL Fejezet Czakó Gábor-Juhász Zoltán: Tovább a magyar észjárásról c. készülő' könyvéből. Mielőtt a tárgyunk részleteibe merülnénk, előre kell bocsátani egy alapvető elvi kérdést, amelynek módszertani következményei számosak. Nyelvészetünk a hunfalvyzmus uralmának tizennégy évtizedében hatalomtudományi befolyás alá került. Mit jelent ez? A tények és a bölcsesség helyett az érdekek irányítják. Miért történt mindez? Metafizikai szempontból azért, mert aki letér a jó útról a haszon végett, az kénytelen vétkezni akkor is, amikor nem akar. A bűn számoladanul elli fattyait. Másként fogalmazva pedig azért, mert a hunfalvys- ták valószínűleg rájöttek, „tudományos” életműveik százszámra omlanának össze^, ha megengedik a magyar nyelv benső természetének, szerkezetének vizsgálatát. Akkor ugyanis rögtön kiderülne, hogy a finnugor rokonság messze nem úgy igaz, ahogy ők kitalálták. Tudományos baklövéseik a hibákon túl, vétkek sorozata, mert jogtalanul rákényszerítették tévtanaikat a nyelvészeten kívül a néprajzra, történelemre, régészetre, a magyarságtudományra, az iskolára, és az egész magyar népre. A legóvatosabb ellenvéleményt is azonnal kiát- kozással, a „tudományból” való kiközösítéssel sújtják. k Vegyük sorra a hunfalvysta tudományos terrorral összefüggő módszertani gondokat. Ezek kiindulópontja, hogy a magyarságot, később csak a nyelvét áthelyezték egy, a finnugor rokonságból kifejlesztett kesze-kuszaságba, s ennek rendeltek alá minden tudományos kutatást, a belhasonlítást elsorvasztották, sőt betiltották. Vissza kell térnünk az alapokhoz. k Kezdjük a szóelemzéssel. A mi nyelvünk elvileg toldalékoló. Tehát szavaink vizsgálata ésszerűen csak úgy történhet, hogy megállapítjuk, hogy milyen elemek ragadtak a végére, majd visszafelé haladva leválasztjuk őket, s ily módon eljutunk ahhoz az elemhez, amely már nem tartalmaz toldalékot. Ez a gyök. A művelet természetes elnevezése: gyökrebontás. További magyarázatot nem igényel. E módszerrel a nyelvújítók és mai utódaik ezrével alkották-teremtik az azonnal közérthető szavakat, melyek természetesen illeszkednek a gyökrendbe, rokonságukba. A gyökrenddel, a hangérteményekkel, a gyökelemekkel, szótörzsekkel, stb. könyvünk más helyein bőven szólunk, itt csak azért hoztuk szóba, mivel kikerülhetetlen. 127
