Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 11-12. szám - Gyurácz Ferenc: A nyúlketrec mellől

KESZE-KUSZA ÖSVÉNYEKEN

A gondolat, hogy a műveltség összesűrűsödési pontjai azonosak azokkal a helyekkel, amelyekre intézményei nagyobb számban települtek — vagyis a legnagyobb városok kulturális központjaival évezredes múltú, s általában nem is helytelen. Helytelenné válik azonban minden olyan társadalomban, amelyben a kultúra elválik a kultusztól, s nyers anyagi érdekek fogságába kerül. A polgári társadalom, kivált mai, végsőnek látszó korszakában, nemigen képes kultúrateremtésre, vagy ha mégis, az inkább csak kultúrkritika. A kultúra centrumai a felbomló örökség rossz szagát árasztják (az utcák bűze szinte jelképezi ezt), s ha vannak is - mint ahogy nagy számban vannak - virtuóz technikát magukban rejtő kulturális zárványok, azok rendszerint valamely letűnt kulturális

Krieg Ferenc: A Szajki-tó partja

korszak survival vagy revival jellegű jelenségei, s bármily sokat tehetnek az agónia elnyújtásáért, az emberi vagy a nemzeti önazonosság utóvédharcának részsikereiért, s bármennyire megadhatják is számos egyéni élet méltó keretét, a lét szakrális forrásaihoz való társadalmi méretű visszatérést nem tudják kieszközölni, és rendszerint megmutatni sem képesek ennek lehetőségét.

A fölsejléshez és a megpillantáshoz alkalmasint más perspektíva kell. El lehet ezt nyerni úgy is, hogy nem változtatunk életünk külső keretein, s a kulturális örökség és a szenvedés belső ösvényein kaptatunk fölfelé, az új látószöget kínáló ormokra. A felkészülés évtizedeit a fővárosi könyvtárban végigüldögélő Hamvas Béla példázhatja ezt az utat.

De elvileg el lehet jutni a célhoz - évszázados módszer szerint - a kivonulás révén is.

78