Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 10. szám - Tüskés Tibor: Biblia és irodalom
meg a legfontosabb magyar zsoltárfordításokat, valamint a magyar költők zsoltármotívumra írt verseit.2 A gazdag, színvonalas és változatos versgyűjteményben már nem szerepelhetett hivatkozás (illetve részlet) Sumonyi Zoltán Idejük van a zsoltároknak (József Attilát idéző) címmel 2005-ben megjelent, válogatott és új verseket tartalmazó kötetére. De léte bizonyítja, hogy a zsoltármotívum költészetünkben folyamatos, és a legújabb magyar lírában is hangsúlyosan jelen van, jellegadó vonás. 139. zsoltár című versében, zsoltárátiratában írja Sumonyi Zoltán:2 „Megvizsgáltál Uram, engem, / Ismersz minden helyzetemben, / Útjaimat jól tudod. / A beszéd még nyelvem alatt, / S Te már érted szavaimat; /Tőled hova futhatok?” Babits Mihály két Zvo/tór-versének keletkezési idejét bő egy esztendő választja el egymástól. A Zsoltár gyermekhangra címűt 1917 márciusában írta a költő, a Zsoltár férfihangra 1918 áprilisában keletkezett. A nyugtalanság völgye című kötetben 1920-ban láttak napvilágot, s a legújabb kiadásban, a Babits Mihály összegyűjtött versei ben is egymás szomszédságában találjuk meg a két költeményt.'1 A két vers hangvétele, formája, nyelve, gondolái tartalma eltérő. A Zsoltár gyennekhangra - ahogy a cím is jelzi - a gyermek nevében megfogalmazott szerepvers. Keletkezését az első világháború élménye váltotta ki, és a költő erőteljes békevágyát fogalmazza meg hitelesen. A Zsoltár féifhangra a felnőtt ember gondolatait fejezi ki, Babits emberképét rajzolja meg, és a költő filozófiai eszméinek ad hangot. A két versben Rónay György Szent Ágoston eszméinek a hatását fedezte föl.' Rába György inkább Kant gondolatvilágának az elemeit, erkölcs és szabadság, boldogság és gondviselés eszményének az összekapcsolását érzékelte.'’ Valószínű, mindkettőjüknek igaza van, oly módon, hogy a Zsoltár gyermekhangra címűt inkább az ágostoni hit sugározza át, míg a Zsoltár férfihangra egyetemes, filozófiai tartalmú, ha úgy tetszik, kan- tiánus gondolatok megragadására ad alkalmat. A zsoltár mindkét vers számára műfaji előkép: a Babits-versek rokonsága az ószövetségi zsoltárokkal nyilvánvaló és jól érzékelhető. Ez elsősorban a hang, a tónus átvételét és követését jelenti, de a gondolat, a téma mindkét versben modern „hangszerelésben”, a világháborút megélt, huszadik századi ember tapasztalatával szólal meg. A Zsoltár gyennekhangra című versben a költő gyermek módján dicsőíti Istent, a Béke Istenét. A vers Babits istenképét érzékelteti. A Zsoltár féifihangra című versben a felnőtt költő beszél az emberhez (önmagához) és az emberről, és a vers Babits emberképéről tanúskodik. Folytassuk mindkét vers megközelítését a forma felől. A Zsoltár gyermekhangra tizenhét kétsoros, páros rímű szakaszból áll. A sorok nyolc szótagos, trocheikus lejtésűek. A verset strófaismétlések tagolják három részre. Az első versszak a nyolcadik szakaszban egyetlen szó eltéréssel, a tizenharmadik szakaszban szó szerint megismétlődik. Az ismétlés egyrészt tagolja a költeményt, másrészt kiemel, gondolati és zenei hangsúlyt ad az 81
