Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám - Sirató Ildikó: Határmezsgyén térben és időben
divatos levélregény műfajában szándékozott publikálni. Példaképei lehettek azok a korban oly divatos szerzők, akik nyomtatásban megjelent fiktív (pl.: Montesquieu: Lettres persanes) vagy misszilis leveleik (Milady Montagu: Letters) által valódi közvéleményformáló tényezőkké váltak. A népszerű műfaj előnye nemcsak a levélregény keretei között érvényesültek, hanem a különálló leveleket a korabeli kéziratos formában terjesztett irodalmi levelezésekben " vagy a nyomtatott folyóiratok, gazetták és egyéb sajtótermékek hasábjain megjelentethették. A későbbiekben - két évtized múlva - azonban lemondhatott e tervéről és az anekdotákkal tarkított, vegyes élményeit beépítette visszaemlékezéseibe. A memoár műfaja egyébként jobban megfelelt a diplomáciai karrierjét lezártnak tekintő, a korabeli médiumok által világhírűvé vált utazó személyes élményeinek hiteles visszadására. Mivel nem ismerjük ifjúkori írásait, így csak következtetni tudunk a nyomtatásban megjelent munka levélregényt idéző mozaikjellegéből a szerző eredeti terveire. Egyébként a munka egyik német fordítója - igaz kissé önkényesen - tudatosan megtörte a francia nyelvű mű folytonosságát és apróbb, levélhírszerű egységekre bontotta a szöveget. A német fordítás címei is (Nachrichten = hírek, tudósítások) is levélműfaj felé közelítik ezt a műfajilag nehezen besorolható munkát.’' főtt memoárjainak legigényesebb bírálója, a svájci Jacques Mallet du Pan, is felrója a szerzőnek a mű színes hírekből álló, ám akadozó és gyakran összefüggéstelen jellegét és szerkezeti gyengeségeit40. Mikes művének keletkezése jól bizonyítja, hogy a kor eszméi milyen gyorsan jutottak el Konstantinápolyon keresztül a kis rodostói magyar emigrációig, amely már Zolnai Béla szerint is a nyugati reformeszmék, mint például a janzenizmus magyarországi elterjedésének harmadik útját képviselte. Remélhetőleg az itt kifejtett gondolatok fontos új adalékokat nyújthatnak Mikes Kelemen irodalmi működésére nagy hatást gyakorolt francia művekre vonatkozólag és előmozdíthatják a rodostói magyar emigráció szellemi kapcsolataira vonatkozó további kutatásokat. Az is megállapítható, hogy nem igaz az, hogy a rodostói emigráció iratai nem elsősorban Franciaországon keresztül juthattak Magyarországra. Erre igen sok ellenérv hozható fel. Történelmi tények bizonyítják a franciaországi és rodostói emigránsok jó kapcsolatait, amelyek révén - francia diplomáciai közvetítéssel - a Rákóczi-kéziratok egy része is Franciaországba került. A francia forradalom idején a franciaországi magyar származású emigráció jó része visszatért Magyarországra, éppen azokban az években, amikor a Mikes levelek felbukkantak a magyar irodalmi közéletben. Valószínűleg az ő közreműködésükkel, különösen a Tarcsafürdőn tartózkodó Francois de Tott aktív segítségével jutott el e fontos irodalmi értékünk magyar földre. A kérdés eldöntéséhez természetesen még további kutatásokra van szükség. Mindenesetre megállapítható, hogy Mikes Kelemen irodalmi és fordítói munkássága olyan szellemi hidat alkot, amely nemcsak a nyugat szellemi élettel kötötte össze a magyar olvasóközönséget, hanem a mesés Kelet fényeit is megcsillogtatja. Jegyzetek 87
