Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 6-7. szám - Weiner Sennyey Tibor: B. F. (részletek egy monográfiából)
is működik, egyébként nem csak abban volt kiemelkedő, hogy az első haladó szellemiségű koedukált középiskola volt, hanem, hogy környezetében háromszáz hektáron terült el a hatalmas kert, benne erdőség, tó, farm. Nem érezhették tehát, annyira kiszakítva zsennyei kertjükből magukat a Békássy gyerekek, s az egyébként is fogékony Ferenc nagyon gyorsan sajátította el az angol nyelvet, tett még itt a középiskolában kétnyelvűségre szert. Talán nem volt mellékes az sem e középiskola sajátos pedagógiai gyakorlatában, hogy az elméleti oktatáson kívül gyakorlati, gazdasági, művészeti nevelésben is részesültek a diákok. Az iskolának saját lapja volt, a Bedales Chronicle. Első lírai próbálkozásai is ehhez az iskolához köthetőek. 16 éves lehet, amikor először kezd írni, de csak a középiskolai évek végéről vannak bizonyítható forrásaink. A Haragos erdőn című versén érződik - melyet 1911. július 29-én írt az iskola melletti erdőben -, kissé transzparensen az otthoni kertet sejti az olvasó. A görögség-hatás szempontjából legfontosabb munkáját is itt kezdi el írni, angolul, 1910-ben Bacchus címmel. Ez azonban elveszett, vagy egyelőre lappang, s csak a kidolgozott, lefordított, töredékes 1915-ös változat maradt meg. Korai verseiben egyébként még érződik az iskolás íz, s némely későbbi versében is ugyanezt a döcögősséget fájlalhatjuk, ahogy azt Babits Mihály is kiemeli: „A versek nem voltak teljesen érettek, írójuk inasvolta különböző hatások készséges átvételén s a technika némely kezdetlegességén is kilátszott, de lendületük meglett s őszinte örömmel olvastam fel akkor barátaimnak néhány strófájukat, melyeket finom ízlés, komoly tanulmány, a kiilsőséges hatások és éretlen újdonságok megvetése, az egyfomna köntös alatt forró nagy lendület tettek rokonszenvesekké, csupa olyan vonások, melyeket ifjú költőinknél néni igen találunk.™' - nagy szerencse, hogy 1915-ben visszatért első versciklusához, a Bacchushoz! Mikor még angolul próbálkozik, mikor még első verseit írja, itt, a Bedales- ben találkozik a később is meghatározó szerelemmel. A szerelmes kedves Noel Olivier. Laurence Olivier unokahúga - Gömöri György szerint - sportos, fiús teremtés volt, éppen olyan, aki a századelő neurotikus alkatú fiatal fiúinak ideálja volt. Noellel a szerelem tehát már a középiskolai évektől megvolt, ugyanúgy, mint a nagy vetélytárs, Rupert Brooke, aki szintén igencsak vonzódott Noelhez. Az események akkor gyorsultak fel, amikor 1911-ben Békássy Ferencet felveszik Cambridge egyetemére, s a King’s College falai között kezdi meg történelem szakon tanulmányait. Az első egyetemi szemeszter előtt hazautazik Zsennyére, s szeptemberben megírja profetikus versét, Hegedős címmel. A versben a Sorok patak tündérei kérlelik a Hegedőst, akinek játékából az emberek semmit sem értenek, hogy maradjon köztük: „Tündérek hegedűse, jöjj velünk! / Éjjel-nappal mindig veled leszünk. / Elcsábítottad lelkünk lángjait, / Eloldottad gyöngy-testünk láncait; / Ember létedre tündér lett a lelked: / Egyetlen, örök nagy titkunk meglelted. / Nincs ki megértsen ember a világon - / Hegedűd hangja tiszta légbe szálljon! / Ember vagy, s édesek a könnyeid. / Ne menj el tőlünk: légy örökre itt!”48 - de a költő visszautasítja a zsennyei tündérek hívását, s ezt válaszolja: „Én elmegyek, / Tündérek, nem maradok veletek, / Hívnak azok, kiknek könnye nem 39
