Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 2. szám - Sümegi György: Tóth Menyhért írásos hagyatéka

frontját megjárt Édesapa verses leveleket küldött haza. Talán az ezekre való ösztönös reflektálás is lehetett Tóth Menyhért két fönnmaradt 1916-os, vagyis 12 évesen fogalmazott levelének vers-szerű szöveglejtése, vers-lüktetése:

„Eljöttünk meglátogatni kedves édes papánkat, hogy láthassa maga is bánatos arczúnkat.

Bárcsak tudnánk szólni testi szavainkkal, hogy átkarolnánk magát bánatos karjainkkal.

De nem tudunk szólni mert papíron vagyunk, azért nincs meg nekünk a gyermeki vágyunk”.

(Kecskeméti Képtár, Művészettörténeti Adattár)

A verselés egész életét végigkíséri. Följegyzései részleteiben egyfajta sza- badvers-szerű kötetlen áramlást ugyanúgy észrevehetőnk, mint egyes leveleiben föl-fölbukkanó játékos-verses mondókaszerűséget. A játékossága, az erre való hajlandósága és kifejezett érzéke ráadásul éppen a verses fogalmazványok rímes, néha kínrímes összecsendítéseiben érhető leginkább tetten. A vers-szerű példa egy maga készítette, el nem küldött levelezőlapjáról való. Annál is inkább tanulságos ez, mert nála jellemzően bukkannak föl el nem küldött, nem postázott levelek, akár a Képzőművészeti Főiskola pedellusának vagy Ivrivátsy Szűcs Györgynek megcímezve az Alma utcába. E különös műfaj meglétének oka valószínűleg a levélben érintett kérdések időközbeni elintézése, az ügyek oka-fogyottá válása. Am Zsellér Jenő szerint az is elképzelhető (Tóth Menyhértné Lándori Angélától hallotta), hogy egyszerűen nem volt pénze a postázásra. A „Nagyságos Vaszary-Műterem Növendékeinek” címzett levelezőlap szövege (ZsJ, 291.):

„Bár mán időnk hétéit kínnal rágom betelt ételt tolva, O... dehogy nem vártok.

Hajas tonzurátok pirosra sült (?)

Ti ülve, csücsülve, kiki tíitülve,

Nyárban mit tevétek Nem halad tevétek?

Flogt' En? I lej-haj!

Rajzon-tiprás, te! vétek.

Ilykcpp „sírok”, jaj vigyázz.

Ölel kollégátok Menyhért”.

Zsellér Jenő megjegyzése szerint: e verstöredékhen a sorok között ott van az évfolyamtársaival való konfliktusa, a szótlansági fogadalom légköre, az, amiről a FÉNYIMA is szól.

1/4. Tóth Menyhért levelei sajátos rétegeként, a vers-szerűségük okán érintettük az el nem küldötteket. A teljes levelezéséből elsődleges fontosságúak természetesen az általa írottak, hiszen alkotói világát, emberi, adott életbeli helyzetét, művészete állását és problémáit közvetlenül ezek tükrözik. Termé50