Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 2. szám - Sümegi György: Tóth Menyhért írásos hagyatéka

- Isteni gondolatban lég}' (Mária Jézussal, 1940 k.)- Isten vezesd a népedet (Költözködés, 1938)- Égi elmerengés (Eszményi táj)- Isten az úr, Isten az ember is, minden jóság Isten (Falusi templom, 1939)- Édes Mária segíts (Boldogasszony, 1940 k.)- Isten áldd meg a magyart, béke veletek (Isten áldd meg a magyart, 1940)- De szabadíts meg a gonosztól (Alomtanya, 1942)- Gonosz (Gonosz, 1940).

Három magántulajdonban lévő képről:- Istentől szülött (Balaton Madonna, 1939-41)- Istennek (...) ígér, Szent könyvben van ez (...) gyümölcs (Kovács László tulajdona, Szeremle)- Dicsőség az Istennek béke embernek (Falusi templom című képen, Rad- nai-gyűjteménv).

Az idézettek alapján nyilvánvaló, hogy a Bibliából, kizárólag az Újszövetségből, valamint imádságokból, a Himnuszból és saját belső parancsaiból kiemelt szövegek vallásos, elhivatott életszemléletre utalnak, a tisztát, a tisztaságot kereső, a gonosztól és mindenféle félrevivő, az igazi útról eltérítő kísértésektől elkülönbözni akaró alkotói habitust képviselnek. Szinte azt mondhatom, hogy egy minden tekintetben etikus alapállás, alkotóművészi életmű-fundamentum együttesen, egységesen írott festményei ezek a korában is egyedi művek. Az persze meggondolkodtató lehet, hogy egyes, 1930 körül készült Vaszary-képeken, pl. a Városi világítás címűn ugyancsak találkozhatunk fölírással, szöveggel.

1/2. A rajzokra írt vagy a rajzok hátoldalán fönnmaradt feljegyzésekkel más a helyzet -, hiszen azok nem követelték meg a festményeken használt írások rövid, tömör, szentencia-szerű szűkszavúságát, hanem az igény, a mondandó szerint hosszabbak lehettek. Az egyik utolsót, a Pap Gábor által teljes terjedelmében bemutatottat - amely utolsó rajzainak is kulcsa - idézem ide: „Meg kell jegyezni: eljutottam a rajzban a végére a dolgoknak: ennek a síknak (térnek) minden pontja egyenlő értékű sugárzás. P. Erzsébet 1979 II. 1.” Talán akkor járnánk el művei szellemében, ha munkái föliratait, a rajzaira jegyzetteket is mindig pontosan a művek mellé illesztenénk, hiszen szerves, szétszakíthatat- lan egységet, mű-egészt, teljes művet, egész mondandót együttesen alkotnak.

1/3. A versekből, vagy hosszabb jegyzeteiben, levelei zárásában előforduló vers-szerű szövegeiből, vallomásaiból, műveire írt följegyzéseiből először közlő Bánszky Pál „levélszerű vers”-ről is beszél. O idézett először Tóth Menyhért verset kismonográfiájában, és ő közölt belőlük Vers-töredékek címmel egy' csokorra valót a Forrás 1983/9. számában. Való igaz, az eddig megismerhető Tóth Menyhért versek zömében töredékesek, általában nehezen megfejthetőek, csak többszöri nekifutásra olvashatók ki. Mégis jól elkülönülnek a többi szövegtől. Tóth Menyhért verselése alapmotivációi között talán a leginspirálóbb hatásként vehetjük számításba azt, hogy az első világháború

49