Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11-12. szám - Kiczenkó Judit: Útban a Szondi két apródjához
Jegyzetek ' Végleges formában egyesek csak a Szondi két apródja után készültek el, így az általam legtöbbet hivatkozott Zrínyi és Tasso, Naiv eposzunkról, illetve az Eredeti népmesék címűek. ; ARANY Gyulai Pálnak, 1854. jan. 11. = AJÖM XVI, Akadémiai, 1982, 382. ' ARANY, Eredeti népmesék = Arany János összes prózai munkái, Bp., Franklin, é. n., 564. Továbbiakban: AJÖPM 4 ARANY, Zrínyi és Tasso = Arany János: Tanulmányok és kritikák, szerk., vál., s. a. r. LMRE László, Debrecen, 114. Továbbiakban: AJTK 4 ARANY Gyulai Pálnak, 1855. június 7. AJÖM XVI, 564. ' Arany természetesen tudta a Szondi-variánsok írásakor, hogy Tinódi nem volt szemtanúja a drégelyi várostromnak, szóbeli források, hallomásból vettek alapján illesztette krónikájába. ARANY, A magyar irodalom története rövid kivonatban = AJÖM X, 1962, 477. 8 ARANY, Eredeti népmesék = AJÖPA1, 564. 9 DAVIDHAZI Péter, Hunyt mesterünk, Arany János kritikusi öröksége, Argumentum, 1992, 335-336. Kiemelés tőlem, K. J. 10 „Természete a balladának, (s annál inkább, minél népiesb), hogy nem a tényeket, hanem a tények hatását az érzelem-világra, nem a szomorú történetet, hanem annak tragicumát fejezi ki, mennél erősebben. Magokból a tényekből s járulékaiból, mint idő, hely, körnvület, csupán annyit, vesz föl, amennyi múlhatatlanul szükséges, csupán annyit a testből, mennyi a lélek feltűntetésére okvetlen megkívántatik. Már most, e szükségletre nézve, nagy a különbség oly ballada közt, mely eredetileg csak egy falu határára szólott, s olyan között, mely szélesebb, még pedig már olvasó körre számít.” ARANY János, Szász Károly: Költemények = AJÖPM, 731-732. " ARANY, Széptani jegyzetek = AJÖM X, 555. ARANY, Naiv eposzunk = AJÖPM, 294. I! Losonczi István forrása is Tinódi volt. 14 ARANY, Zrínyi és Tasso = AJTK, 186, 183. u „Az idők szövetén olykor átvérzik az ember arca, ez a dráma!” = PILINSZKY János, Ilyen hosszú távoliét, = A mélypont ünnepélye /., szerk., s. a. r., előszó és utószó JELENÍTS István, Szépirodalmi, 1984, 141. 16 ARANY, Zrínyi és Tasso = AJTK, 183-184. 17 Uo., 183. 18 EnnekTarjányi Eszter a technikai bravúr kapcsán alapos, a kérdéskört megvilágító értelmezését adta. TARJÁNYI Eszter, Az értelmezésmódok ütközőpontjában: a ballada, az allegória és a palinódia = A magyar irodalom történetei, II, 2007, 392. 19 Gyulaitól Bókán, Nemes Nagyon, Sőtéren, Németh G. Bélán át Imre Lászlóig stb. 20 NEMES NAGY Ágnes, Arany János: V. László = Szőke bikkfák, Móra, 1988, 71. :l „Fura dolognak látszik a nyugati határ szélén védeni egy kis várat, a belülről jövő töröktől, amikor az ország már elveszett, s az ellenség itt már éppen kifele menne. Nem is lett volna értelme, ha a védők nem tudják, hogy a hazájukon kívül még egy sokkal nagyobb hazájuk is van, s ezt mind a kettőt megvédték: a városukat, ahol születtek, és a világrészüket, ahol senki sem borotválta a koponyáját.” = OTTLIK Géza, Iskola a határon, Bp., Magvető, 1975, 363-364. ” Ha eltekintünk a közismert ténytől, hogy a honvéd maga Petőfi, s így voltaképpen Petőfi özvegye lehetne a nem-eufemisztikus cím, akkor is a honvéd szimbolikus alakja egy évvel Világos után a hőst, az életét a hazáért feláldozót, s annak elárulását jelentette volna a befogadónak (amennyiben Arany akkor publikálta volna a művet). !! Az első variációban Szilágyi Erzsébetre gondolok, mint Hunyadi János feleségére, Hunyadi László anyjára, de feltételezhető még az ő esetében is, hogy kevesebbet őrzött volna meg róla a történelmi emlékezet, ha egyben nem Mátyás király anyja is. Ugyanez vonatkozik Szendrey Júliára, akiről feltehetően semmit sem tudnánk, ha hozzámegy az apja kiszemelte Uray Endréhez, vagy Morzsinai „Erzse” - Erzsébetre, ha nem Hunyadi János apja az első férje, illetve az apródokra is, akiknek nevét ugyan megőrizte a történettudomány (Libárdy és Sebestyén), de a nevek a köztudat számára semmitmondók. A hivatkozások forrása: Szendrey Júlia = KERÉNYI Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris, 2008, 290; Morzsinai Erzsébet = NAGY Iván, Magyarország családai színterekkel és nemzedékrendi táblákkal, Pest, Ráth, 1859, III, H-K, 188; apródok = BOROVSZKY Samu adata, AJÖM, I. 499. 155
