Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 11-12. szám - Kiczenkó Judit: Útban a Szondi két apródjához

:4 NYILASY Balázs, Az antisruktúra szabadságharca, Arany János: Szondi két apródja = Uő., „A szó társadalmi lelke”, Bp., Cserépfalvi, 1996. Főként 230-231.

:i ARANY, Zrínyi és Tasso, = AJTK, 138.

“TARJÁNYI, i. m., 390.

; NÉMETH G. Béla, Türelmetlen és késlekedő félszázad, Bp., Szépirodalmi, 1971, 90.

:s ARANY, Zrínyi és Tasso = AJTK, 138,

Uo., 140.

J0Uo., 135.

" Tasso eg)' megoldására használja Arany: „Tasso az első sorban »hadi dalnak ereszti merész ajakát«: de mily bágyadt a végeredmény összefoglalása” [...] Uo.,120

i: „[...] megg)'őződünk eg)' külön dalnokraj léteztéről, mely az énekszerzést, énekmondást szakmányul, s minteg)’ céhszerűen űzte”. S itt is fontosnak tartotta kiemelni a szóbeliséget: „Apa fiúra, mester tanít- ványra szállíthatta dalait; élő szájjal történt átadás jobban biztosítá az avatottak tulajdonjogát, mint az áruló betű.” Naiv eposzunk = AJÖPiM, 299.

” Itt most nem térek ki Tarjányi Eszternek arra a - tanulmányát megelőző értelmezésekkel, kiemelten Sőtér Istvánéval ellentétes, illetve eltérő - nézetére, hogy „ A dalnokok által elbeszélt történet szerzőségének kérdése is felvethető” , illetve: „A dalnokok éneke [...] kikerüli a szemtanúság személyességének lehetőségét” stb. Sőtér szerint „a dráma éppen abból áll, hogy az apródok nem felelnek a küldöttnek, illetve közvetett módon, Szondihoz való hűségük megéneklésével [...] az apródok átka a válasz a török fenyegetésekre, s ez az átok 1848-49 eltipróinak fejére is száll.”. TARJÁNYI, i.m., 391. SŐTÉR István előszava = Arany János balladái, Szépirodalmi, 1974, 10.

44 Tarjányi Eszter ez utóbbi kapcsán fölveti az apród-dalnok szerepkettősség problematikáját, melyet megnyugtatóan meg is old. TARJÁNYI, i. m., 391. Az apród szerepkör e kettőssége nem új keletű Aranynál, a Toldi estje VI. énekében olvashatjuk: „De habár az ifjú néha könyvet forgat:

Nem hiányzik nála kész testi gyakorlat,

Hogy kaja se légyen gyöngébb, mint az atyja, Ellenben, ha lehet, flvel meghaladja;

Ez volt a királynak terve és szándéka.”

J> NEMES NAGY Ágnes, Arany János: Szondi két apródja = Köznevelés, 1948, 4, 534.

** NEMES NAGY Ágnes, Arany János: V. László - Szőke bikkfák, Bp., Móra, 1988, 71.

„Nem meg)' nekem a lyra, az ömlengések kora elmúlt tőlem, vén vagyok. Fejér László forma balladákban kellene próbát tennem, azok lapban is adhatók volnának, és mégis elememben maradnék.

OUyanokat fogok írni [

_]”„En hát édes öcsém nem esetlenkedem a lyra országában, hanem megyek

az

on az utón, mellyen már eg)’ pár lépést tennem sikerült, írok históriákat [...] mikép Tinódi Lantos Sebestyén [...]”ARANY levelei Petőfihez, 1847. aug. 25. és sept. 7. = AJÖM, XV, 126, 139.

’* ARANY levele Erdélyi Jánosnak, 1856. szeptember 4. = AJÖM, XVI, 756.

” „Arany túlérzékeny, szemérmes lélek volt, - nem könnyen s nem szívesen tárta föl személyes problémáit azzal a nyílt, lírai közvetlenséggel, ahogy Petőfi merte és tudta. A ballada történeti-drámai jellege, rövidsége és félhomálya igen alkalmas volt arra, hogy a balladai homály leple alatt mondja el véleményét, fejezze ki önmaga előtt is titkolt érzelmeit, leplezze le kínzó kétségeit. [...] így lett belőle a némaság emigránsa [...]. A balladai múlt [...] azonban arra is áldott lepel volt, ami [...] kiégethetetlenül ott élt lelkében.” = Arany János balladái, BÓKA László előszava, Népszava Könyvkiadó, 1948, 7-8; IMRE László, Arany János balladái, Bp., Tankönyvkiadó, 1988, 195; „ A Ráchel (1851) és a Rácbei siralma (1851) [...] a heroidából kiindulva megteremtett modern objektív líra egyik első jelentkezése”. SZÖRÉNYI László, Epika és líra Arany életművében = „Múltaddal valamit kezdeni”, Bp., Magvető, 1989, 192. (Már az El nem ért bizonyosságban is megtalálható ez a gondolat.)

* VOINOVICH Géza, Arany János életrajza, II, Akadémiai, 1931, 327.

41 ARANY levele Szilágyi Sándorhoz, 1850. április 14. „Úgy hiszem, még az elegiáig sem higgadtam meg s az ily állapot lehet fájdalmas, kínos, dühös, desperált stb de e fájdalomban, kínban, dühösség- és kétségbeesésben nincs meg a művészi nyugalom [...]” = AJÖM, XV, 273.

4; ARANY, Zrínyi és Tasso = AJTK, 142-143.

44 Uo., kiemelés, tőlem, K. J.

44 TINÓDI LANTOS Sebestyén, Budai Ali basa históriája = T. L. S. Válogatott munkái, Összeállította és a jegyzeteket írta BÓTA László, Magvető, 1956, 219. Békefalusi Gergely és Zoltai János nevű társait említi Tinódi.

156