Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 11-12. szám - Alexa Károly: Környezettanulmány (gyanánt) az Apokrifról

Domokos emlékei szerint - ekkortájt P. gyakran van vele (és Kondorral) egy társaságban.

Összegyűjtendők az idevágó irodalmi alkotások. Lakatos I., A Pokol tornácán, Déry, Alvilági játékok, Vas István versei, Weöres stb. A filozófia és filozófiai interpretáció: Mátrai előszava Sartre Exisztencializmus kötetéhez, Sőtér: Játék és valóság (1946), a Diárium számos közleménye Gide-ről, Satre-ról, Valeryről, Hamvastól, Weörestől, Mándytól, Báti László cikke (1948. 3.) stb.

1956 után a kritika az egzisztencializmust emlegeti Nemes Nagynál, Ott- liknál, Remenyiknél, Örkénynél („Levele Jaspers és Kierkagaard urakhoz...”), Mészölynél (szépprózája általában, értelmezőként igen fontos a Párbeszédkísérlet című dialóguskönyve, 1999), Csorba Győzőnél, Kolozsvári G. Emilnél, Mándynál („Formai erényei mellett azonban világnézete erősen pesszi- misztikus, helyenként az egzisztencializmus hatását mutatja.” Magyar Irodalmi Lexikon, 1965), Hernádinál (Mezei József értelmezése az első A magyar regényben, 1973), Csurkánál (Ki lesz a bálanya?), Császárnál, Dohainál, Galgóczinál, Sántánál (Nácik, Az áruló) stb.

Jellemző, hogy - ez ebben az összefüggésben, de csak ebben, „alpont” - Magyarország második világháborús szerepvállalásáról is csak ekkortól lehet szó: Birkás: Elfelejtett emberek, Cseres: Hideg napok (1964), Parázna szobrok (1976), Nemeskürty: Rekviem egy hadseregért (1972), Balázs J.: Magyarok (1975).

Ekkortól színház (Ionesco, Dürrenmatt stb.), film (Bergmann, Fellini, Antonioni stb.).

Hangsúlyozandó a Nagyvilág tevékenysége a hatvanas évek legelejétől Camus (novellák, tanulmányok) Sartre (Az altonai foglyok), Kafka (A per, Levél apámhoz). 1956 és 1970 között Sartre-ról 12 cikk, Beckett-től 4 (Godot, 1965), Ionescotól 4, Dürrenmatt-tól 5 drámafordítás.

Híradások és értelmezések: Mészáros Vilma, Egzisztencializmus az irodalomban, Nagyvilág, 1958.8., Hermann István, A korai magyar egzisztencializmus és a Boldogtalanok, Kortárs, 1963. 1912-, Egry Péter, Egzisztencializmus és irodalom, Alföld, 1965.1., Oltyán Béla: Déry és az egzisztenciaéiz- mus, Literatura, 1977. 1. stb., Márkus-Tordai: Irányzatok a mai polgári filozófiában (1964), Az egzisztencializmus (Köpecz válogatása, 1965).

A kor hivatalos marxista-állampárti ideológiája a tűrés (olykor a tiltás) álláspontjára helyezkedett - utalásként: pl. a Pándi szerkesztette Elvek és utak, 1965 -, nagyjából abban az intellektuális keretben, amit egy P-t minősítő cikk - korjellemző adat! Ez a kritika abban a Kortárs számban jelent meg, annak a Kortárs számnak a számára íródott, amely a Rekviemet közölte (1963. 8.) - így illusztrál: „egy egzisztencialisztikus színezetű életfilozófiát áttenni a szocialista valóságba akkor, amikor ott az emberi magánynak egészen egyszeri, soha nem látott és — hisszük - világtörténelmileg átmeneti jellege van, csakis sémákhoz vezethet, nagy művészethez nem.”

63