Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 11-12. szám - Alexa Károly: Környezettanulmány (gyanánt) az Apokrifról

kölcsösség helytelenségét. Azt akarja elhitetni a dolgozókkal, hogy hiába harcolnak a reakció erői ellen. Az exisztencializmus az imperializmus ideológusainak egyik aljas eszköze a társadalmi tudat megmérgezésére.” (Idegen szavak szótára, 1951)

1956 után kezdődik el a háborús élmény „tematizálása” elsőül a szépirodalomban - összefüggésben a megismert világirodalommal, az európai film és színház fejleményeivel.

P. szerepe kulcsszerep mindkét szakaszban - ő a fplytonosság legkövetkezetesebb reprezentánsa. Élmény -filozófikum és költői praxis. De: tisztázandó az ő egzisztencializmusának természete a többiekhez viszonyítva. (Pl. Mészölyhöz. Közös motívumok és szemléleti formák: „meztelenség”, az „atléta(ság)”, a „fény” racionális misztikuma - a Magasiskolában illetve a Rekviemben, Camus-nél is... —, a „vadász” mint művész-metafora, a „Napló” mint megvalósíthatatlan életterv stb. de éles eltérés a „megismerés” tekintetében. Vagy a „paradoxon” mint létértelmezés - a frivolitás és a Jézusi beszéd ellentétében: Mészöly, Sarkadi, Hamvas, Hernádi stb.)

Maga az élmény és a létmód. Osszegyűjtendő adalékok. Pl. a háború utáni kiüresedés, azonosságvesztés mint a morális züllés oka - Király interjúja Kabdebónak (1980), Bereményi Eldorádó. A legfontosabb: Szeberényi L. Dannys háza, És, 1973. 22. Sarkadi Kis Jánosának modelljéről. Sarkadi Mészöly és P. mellett a kulcsszereplő itt. Oszlopos Simeon: a háborús létélményt elkezdi regényként megfogalmazni 1948-ban, abbahagyja (kényszerek. ..) és befejezi drámaként (1956-ot is érzékeltetve) 1960-ban. Egyébként Mészáros Szabolcs: Patak I.

62