Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám - Bokányi Péter: Regény, történelem, reginalitás
nem törődve megnyitották a város kapuit a magyar királynak, aki ezért a hősies tettért 1277-ben királyi városi rangra emelte a várost. A történet tehát eleve olyan történet, amely afféle eposzi meséjével identitásképző erejű: a „soproniság” identitását erősíti. Mit jelent ez? A regény patetikus mottója szerint: „Hallgassátok a Szent Mihály harangját: Sopron parancsol! Élni kell.” Somogyvári Gyula teljes életművét magyarsága, hazafi- sága határozza meg, így e regényében is magyarságukért hoznak áldozatot a soproniak, ugyanakkor a város regénybéli rajza mégis jelzi a másik, a szűkebb közösség meghatározta identitást: Sopronért küzdenek, s rajta keresztül a magyar uralkodóért német burgerck, rábaközi magyarok, „isten katonái”, a Szent János rendi különféle nációból származó lovagok - cselekedeteik vezérlője elsősorban a „soproniság”, az, hogy tenni akarnak a városért, a helyért, ahol élnek, s ahol utódaikat is élni látni szeretnék. Ugyancsak soproni születésű szerző soproni története Rakovszky Zsuzsa nagysikerű műve, A kígyó árnyéka. Rakovszky a történész alaposságával rajzolja meg a XVII. századi soproni világot, a szereplők ruházatától a korabeli házak berendezéséig, a XVII. századi társadalmi szokásrendtől, családi, kistelepülési hierarchiák rajzától a korabeli vallási ellentétek motiváló tényezőiig pontos képet ad arról a történelmi világról, amelyben regényét játszatja, s alig- alig tér el a történelem tényei tői/' Azonban a regényben a mégoly pontosan megrajzolt történelem is csak háttér, célja - szemben Somogyvári Gyula regényével - nem a XIX. századi történelmiregény-hagyomány folytatása, nem a múlt „regényesítése”, az, hogy a regény afféle XX. századi eposzként szólaljon meg. Rakovszky Zsuzsa regényének igazi eseményei az intim szférákban zajlanak, a regény nem tematizálja a történelmet, hanem saját irodalmiságának törvényei szerint használja fel úgy, hogy nem vagy csak alig változtat a történelemnek a makrotörténelmi kutatások nyomán ismerhető tényein. Ugyanakkor, mivel a centrumban az egy ember, illetve a kisközösségek állnak, szinte törvényszerűen jelenik meg a makrotörténeti tényeket relativizáló mikrotörténeti nézőpont is a történelmi események szemlélésében. így például Bocskai csapatainak és a hajdúknak megítélése Sopronban sajátos a város földrajzi-történelmi elhelyezkedése folytán, más, mint a hivatalos történetírás Bocskai-féle szabadságharc-képe. Sopron ostroma során és utána összemosódik a támadó- és védőszerep: a kiszolgáltatott soproni polgárok számára nem sokban különböznek egymástól a külvárosokat felgyújtó hajdúk és az égő házakat kiraboló császári zsoldosok. A térség másik királyi városáról, Kőszegről szól Kőszegi Imre Farkasűzök című műve. A szerző regényében a város tulajdonképpeni keletkezését meséli: főhősei ferences rendi szerzetesek, akik afféle missziós tevékenységet végeznek Kőszegen, s segítik a kőszegieket abban, hogy elkezdődjön az Alsóvár, a mai kőszegi belváros megépítése. Károly Róbert idejét megelőzően játszódik a történet: a kőszegiek tőle kapják a királyi városi rangot azért, mert segítenek megtörni a térségben uralkodó kiskirályok, a Kőszegi grófok hatalmát azáltal, hogy várat, várost építenek, amely fékezi a grófi család hatalmát. Amíg Somogyváry Gyula regényében a szinte bánki döntésszituációban, Kőszegi Imrénél a várossá, városi polgárrá válásban, a városért végzett mun93
