Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11-12. szám - Zalán Tibor: A kiállítás megnyitója
ZALÁN TIBOR A kiállítás megnyitója ARS PANNONICA (I. SZOMBATHELYI KÉPZŐMŰVÉSZETI BIENNÁLÉ) Mi a szép, teszi fel a kérdést Lautreamont, és meg is válaszolja, ha emlékezetem nem csal, ezekkel a szavakkal: szép egy esernyő és egy varrógép véletlen találkozása a boncasztalon. Nem tételezem, hogy a biennálé szervezői szeme előtt a szürralizmus pápája által összeeszkábált ezen definíció lebegett volna, amikor a mostani seregszemlét kitalálták, illetve életre hívták, az eredmény azonban kétségkívül e felé mutat el. Persze, itt ellent kell mondjak magamnak. Ha a kiállított művek összességét nézzük, inkább minősíthetjük egyetlen hatalmas posztmodern művészeti gesztusnak a létrehozott értékhalmazt, semmint holmi, és itt a holmi nem leértékelés, hanem kontextusban maradás akarna lenni, szürrealista akciónak. Posztmodern gesztus ez, abban az értelemben, hogy a felhíváshoz köthetően annyiféle választ kapunk az úgynevezett pannon-életérzésre, ahány művész megnyilatkozik a falakon, illetve, a falak között. Nem is a posztmodern kategóriával gyűlik meg itt a bajom, hiszen, egyértelműnek tetszik számomra, hogy a kiállított művek között nincsenek megképezhető ellentétek, kizárások és kizárólagosságok, a falakon és posztamense- ken megjelenő valóságformákat mellérendelő viszonyba állítja egy megrendelés, az a megrendelés, amely arról szól, hogy a dunántúliságot, a pannonizmust kell képviselnie szerzőnek művével mostan a falakon. Mi teljesedik itt be, ha nem a posztmodern egyik attribútuma, a posztmodern lényegi, vagy kiemelt képviselete nélkül, azaz, minden, amit magamba emelek, az enyém, és csak rajtam kívül azé, aki eddig birtokolta. Mielőtt megmosolyognának, sietek kijelenteni, jól átgondoltam én ezt a zavarosnak feltűnő mondatsort. Ha megengedik, beavatnám Önöket a gondolatmenetembe! Alföldi emberként, nehezen tudom megragadni, mit is takar ez a pannonérzet, pannon-fíling, pannon-szellemiség, pannon-ethosz - de nem hergelem tovább se Önöket, se magamat ezzel, szóval, ami a kiírásban feltételként szerepel. Idézem: A művészek számára meghatározott témakörök nincsenek; A szervező bizottság felhívja az alkotók figyelmét a Római Birodalomra és Pannónia tartományra, illetve az antik világ történelmi, irodalmi forrásaiból ihletett műalkotások beadására. Nos, a lényeg, mármint, ennek a kiállításnak a számomra megragadható lényege, valahol mégiscsak itt, ebben a körülírt bizonytalanságban kereshető meg. És máris elállók attól a szándékomtól, hogy a művekben, a képeken, föl akarjam lelni, monomániásan keressem, megpróbáljam belőlük kivonni azt a * * Szombathelyi Képtár, 2008. szeptember 26. 6
