Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11-12. szám - Tarjányi Eszter: Arany János történeti balladáinak múltszemlélete
TARJÁNYI ESZTER Arany János történeti balladáinak múltszemlélete Vissza-visszatérő kérdések Arany balladái kapcsán, hogy hányat írt és hányat fordított, meg hány maradt töredékben. A latolgatások ennek következtében a balladák téma szerinti csoportosítása terén is folytatódnak. Mert mi az, ami összekapcsol, és ami szétválaszt, mi, ami elhatárol, és ami kiemel Arany „balladáinak” nevezett szövegegység keretei közül? És mi a „ballada”, hiszen e fogalom műfaji meghatározása verbális definícióval alig-alig megközelíthető, s ezért eléggé ingatag poétikai alapokon áll. A fenti felvetések közül az egységkeresést célzó kérdésre adandó égjük legmarkánsabb választ Arany történeti balladáinak plasztikus vonulata, viszonylag homogén tömege adja. I. SZÁMVETÉS - AVAGY HÁNY TÖRTÉNETI BALLADÁJA VAN ARANY JÁNOSNAK? Ez az ismert kategória a többi balladaként számon tartott verséhez képest viszonylag megnyugtatóan, sőt, még a formális kritériumoknak is megfeleltethető módon elhatárolható. Talán a legfontosabbaknak tekinthető feltétel a konkrét történeti időt, valós történeti alakokat felidéző narratíva,' a több és többféle személyben beszélő megszólaló szerepeltetése. Ezek azok az összetevők, amelyekkel lényegében körülírható ez a reformkorban népszerű, de már a századközépre hanyadó, csak az abszolutizmus politikája miatt egy rövid ideig, az 1850-es évekre még konzerválódó műfaj. Lehet, azért különíthető el könnyebben, mint a különböző műnemű szövegfajták között ingadozó általában vett műballada, mert a historizálás narratívája miatt a líraizáltság lehetősége visszafogottabb és a metaforizáltság is elsősorban allegorikusságként jóval konkrétabb ezekben a művekben, leginkább a jelennek szóló politikai áthallásban jelentkezik. Természetesen Arany történeti balladái közé is beékelődött pár olyan, amelyet a hagyomány történeti balladaként vett számításba, ma azonban már nem találjuk teljesen megnyugtatónak ezt a megjelölést. A legutóbbi legalaposabb felmérés: 16 darabot különített el. A Rákóczimé, a Räch el siralma, a Rozgonyiné., a Török Bálint, az V. László, Az egri leány, Mátyás anyja, Kapisztrán, Szibinyáni Jank, Hunyadi csillaga, Zács Klára, Szondi két apródja, Pázmán lovag, Both bajnok özvegye, A walesi bárdok és az Endre királyfi című versek mutathatják e műfaj jelentőségét Arany pályáján. 1848-ban keletkezett az első és az 1857-ben megkezdett, de csak az 1860-as évek elején — feltehetően 1863-ban - befeje- * * A következő három dolgozat elhangzott »A 12 legszebb magyar vers"-program Szondi két apródja-konferenciáján Szécsényben. 131
