Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 1. szám - Pelle János: Carmen és népe
Dimenziók (c-print) az elődei már nemzedékek óta felhagytak a vándorlással. A kötöttséget megtestesítő monoteizmussal szembeni ellenállásra bukkantak a cigányok lelkivilágát vizsgáló pszichoalitikusok, köztük a magyar származású Bálint Mihály is, aki Az őstörés című művében foglalkozik a nomád népek pszichológiájával. A nagyszerű mű alcíme: A regresszió terápiás vonatkozásai. Érdemes ebből a magyar fordításban csak 1994-ben megjelent, de 1967-ben íródott könyvből néhány tanulságos gondolatmenetet idézni a nomád népek pszichológiájáról. Ezek vitathatatlanul ráillenek Carmen népére, annak ellenére, hogy elsősorban a szerző amerikai indiánokkal szerzett analitikus tapasztalataira épülnek. Bálint Sigmund Freud felfogásából indul ki, mely az ember pszichikai fejlődésében megkülönbözteti a nárcisztikus és az ödipális szintet. Az előbbi a realitásokat elutasító, érzelmi, kisgyermeki önzés formájában nyilvánul meg, és alapsémája a csecsemő és a vágyait feltétlenül kielégítő szoptató anya között fennálló viszony. Az utóbbi, az ödipális szint a realitások tudomásul vételét, a valóság kényszerű elismerését, az ahhoz való alkalmazkodást jelenti. A kisgyermek életében ezt a külső erőt az apa testesíti meg, akire a saját szükségletei szempontjából nincsen szükség, mégis jelen van, s megfosztja őt az anya feltétlen szeretetének egy részétől. (Az apa iránt érzett kisgyermeki féltékenységnek és haragnak csak sokszoros áttételen keresztül van köze az incesztus-vágyhoz.) Bálint szerint a nomád népek mentalitása sok tekintetben megrekedt a nácisztikus szinten, ami „felnőtt nyelvre” fordítva a következőképpen fogalmazható meg: „Elvárom, hogy mindenki és minden, aki és ami fontos nekem, feltétel nélkül szeressen engem és törődjön velem, anélkül, hogy bármi erőfeszítést vagy viszonzást követelne tőlem. Egyedül az én vágyaim, az én érdekeim és szükségleteim számítanak; a számomra fontos embereknek ne legyenek az enyémtől eltérő érdekei, vágyai és szükségletei, s ha mégis vannak, akkor habozás és vonakodás nélkül rendeljén őket az enyéim alá; örüljenek, és legyenek hálásak, hogy teljesíthetik kívánságaimat. így viszonzásképpen kedves, elégedett és boldog leszek, ellenkező esetben viszont Isten irgalmazzon a világnak, de nekem is”. Bálint Mihály: Az őstörés, Akadémiai Kiadó, 1994, 69-70.) Könnyű itt ráismernünk a csábító nő testében gyermeki lélekkel, felelősség- tudat nélkül élő Carmen gondolkodására, aki Don Jóséhoz fűződő szerel49