Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 5. szám - Czakó Gábor: Beavatás 224., 225., 226
Hosszú holland, japán és portugál gyarmati viszontagságok után „Kelet- Timor 1975. november 28-án kikiáltotta függetlenségét. Alig egy héttel később, december 7-én Indonézia megszállta a szigetrészt. ” Hosszú háború kezdődött. Az ENSZ nem ismerte el Kelet-Timor bekebelezését. Azonban a helyi gázlelőhelyek kiaknázásában érdekelt a nagyhatalmak 15 éven át tűrték a kelet-timoriak irtását: a lakosság harmada elpusztult. Végül II. János Pál látogatása után bekövetkezett a fordulat. „Az 1999-ben megtartott népszavazáson a timoriak többsége a függetlenségre szavazott. A szavazás után az indonézpárti milíciák felégették a fővárost, az infrastruktúra megsemmisült. ” Hiába voltak közismertek a II. világháború alatti-utáni borzalmas jugoszláviai népirtások, a nagyhatalmak nem engedték meg 1991-ben, hogy az akkori Jugoszlávia népei döntsenek saját államéletükről. Az eredmény: százezrek halála, sebesülése, elüldözése. A szovjet alkotmány tartalmazta ugyan a tagköztársaságok kiválásának a jogát, de abból a birodalomból egy ember sem lóghatott meg, nemhogy egy nép, földestől. Világra szóló az 1921-es soproni népszavazás, amikor a város és környéke a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. A kanadai franciák többször tartottak népszavazást a kiválásról, ám többségük - csekély különbséggel ugyan - de elutasította a kezdeményezést. • Az ENSZ alapokmányt szövegező nagyhatalmak: Amerika, Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és Kína úgy tettek, mintha ők tiszta nemzetállamok lettek volna, s hallgattak arról, hogy mit tettek ír, indián, néger, bretagne-i, tatár, észt, ujgur és egyéb kisebbségeikkel. Véleményüket támogatták a kisebb országok is, nyilván ugyanezért „Az államoknak alig eg)' tizedében beszéli a lakosságnak több mint háromnegyede ugyanazt az any any elvet’’'' - írja Ankerl Géza (38). Vagyis az államok kilencven százaléka többnemzetiségű. A népi kisebbségi hátrányok többszöröződnek politikai, vallási és egyéb szempontok szerint is. Sétáljunk egyet Európa bármelyik nagyvárosában: a gyermekek többsége arab, török és színesbőrű, pl. Franciaország második vallása az iszlám. • Jó példát mutatnak a skandináv országok és Svájc. A Botteni- és a Finnöböl találkozásánál fekvő Lland-szigeteken 21 700 svéd anyanyelvű ember él, a népesség 95%-a. 1921-ben a Népszövetség e területet Finnországnak adta, bár a szigetek lakói a Svédországgal való újraegyesítést kívánták. A finn kormány vállalta, hogy tiszteletben tartja és megőrzi a svéd nyelvet, kultúrát és hagyományokat, „Az 1952-es autonómiatörvény szerint a hivatalos nyelv, miként az oktatás is, a svéd, de a bíróság előtt a finnek használhatják saját nyelvüket - írja az Etnikumok Enciklopédiája. - Llandon az kaphat tartományi állampolgárságot, aki öt évig lakott ott, földet viszont csak az vehet, és a helyi választásokon csak az szavazhat, aki megszerezte az állampolgárságot. ”
