Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 4. szám - Nádasdy Lajos: A háromnevű ember

Ez a barátság nem zárta ki azt, hogy nyelvészeti vitát is folytassanak a későb­biek során vagy még e barátság kezdetén is. E tekintetben az évődés sem hiányzik leveleikből. Vörösmarty írja: „... mivel látom, hogy még nem vagy egészen lecsépelve, s még egy kis élet van benned, ime kész vagyok vélekedé­seidet elönteni mázsás okaimmal.” - Mire Zádor: „... Grammatikáról, ha azt nem mondom is (amit Kazinczy s talán nem méltatlanul mondott), hogy a jó főket is könnyen bomlásba hozza, annyit minden sértés és rágalom nélkül mondhatok, hogy veszedelmes tudománynak kell lennie, ha olly szelid embert is, mint te vagy, úgy el birt kapni. Azért is, hogy többé az efféle izetlenkedésre alkalmat ne adjak, e lett légyen az első és utolsó Grammatical harcom veled.” Már Pápán jogakadémiai professzor Zádor (akkor még Stettner), amikor Vörösmarty szinte kétségbeesve könyörög neki, hogy egy imádságoskönyv fordítását vegye át tőle. íme: „... de halljad csak én bolondul jártam. Gyuri csak most segíts, soha életemben sem fordítok többé imádságos könyvet, még csak uj billentéssel sem. - Nagy tűzzel munkához fogtam: de Gyuri, lehetetlen, Isten Pontius uccse - lehetetlen. En, akinek egy levél Írásához sincsen türelmem, hogy Írhatnék össze ennyi imádságot, vedd által, az Isten áldjon meg; mert különben vissza kell küldenem. ... ne hagyd a nyakamon, mert megöl; - által is olvasom a munkát, hogy Pápistás legyen s a szent Írásból kivántató textusokat én irom bele, csak helyet hagyj rá.” Vörösmarty betegeskedése idején Zádor szerkeszti egy ideig a Tudományos Gyűjteményi. Később, már pápai professzorsága alatt újra kéri Vörösmarty, hogy vegyen részt az Athenaeum és a Figyehnező című folyóiratok szerkesztésében, s engedje meg, hogy e lapok írótársai sorában őt is megnevezhesse. „írhatsz nekünk — írja - rövid szakaszokat tudományaidból, vagy bírálatokat névvel és név nélkül.” Vörösmarty révén részt vesz Zádor az Ezeregy Éjszaka c. kiadvány fordításában, és tudomásunk szerint a2.,5.,7.,8. számú füzeteit Zádor fordította. A Kisfaludy Társaság alapítói között is ott van Zádor György. Kisfaludy Károly halála után barátai — köztük Zádor - létrehoznak egy tíz tagból álló egyesü­letet, melynek neve: „Kisfaludy Károly emlékére és munkáji kiadására ügyelő társaság” volt. Létrehozták a szobor-alapot. Hagyatékában megmaradt három kész saját képét, valamint kilenc befejezetlen festményét az árverésen mind barátai vették meg. Ezek között volt néhány, mely később a Kisfaludy Társaság székházába, illetőleg a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. így a Zádor György által megvett Kisfaludy-képek is, kifejezett kívánságára, családjától az ő halála után a Kisfaludy Társaság tulajdonába mentek át. Az egyesületből 1836. november 12-én alakult meg a Kisfaludy Táraság. Zádor irodalmi munkássága vonatkozásában befejezésül el kell mondanunk azt is, hogy a Kisfaludy által szerkesztett Auróra c. folyóirat munkatársi gárdájának figyelmét éppen Toldy és Zádor hívták fel a népköltészetre, s min­den bizonnyal e baráti ösztönzésnek is része volt abban, hogy Kisfaludy is és Vörösmarty is írtak népdalokat vagy népdalszerű költeményeket. Zádor Györgynek sokoldalú és sokrétű irodalmi munkásságát azzal értékelte és becsülte meg a Magyar Tudományos Akadémia, hogy 1831-ben előbb levelező tagjává, majd 1832-ben rendes tagjává választotta. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom