Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 4. szám - Nádasdy Lajos: A háromnevű ember

tatásában, s nemcsak írói, hanem polgári személyemben is. Ez arra veve, hogy az ő írói pályájának monographiáját adjam. [...] A publica opinio itt egészen részünkön van. [...] A mi állásunk igen könnyű, mert mi nem saját szemé­lyeinkért, hanem egy szent ügyért vívunk; s ennélfogva a harc kimenetelétől sincs okunk legkisebbé is rettegni.” írói tevékenységéhez tartozott, hogy - mai nyelven szólva - lektorálja Kresznerics Ferenc alsósági plébános Magyar Szótárát. Minden bizonnyal érvényre juttatva benne a maga orthográfiai nézeteit is, valamint etimológiai gondolatait. Ez a szótár címe szerint is — Magyar Szótár gyökérrenddel és deákozattal. Készítette Kresznerics Ferencz. Kiadják a magyar nyelv és a szerző néhány harátjai Fenyéry Gyula felügyelete alatt. Buda, 1831-32. l-Il.5 - az ő felü­gyelete alatt került kiadásra. Kritikai állásfoglalását Kazinczy is igen sokra becsülte, és nagyra értékelte. Kazinczy jó néhány munkáját átdolgozás és újabb kiadás előtt Zádornak küldi meg bírálatra, s újkeletű munkáit is szép számmal küldi neki. Több alkalommal kifejezésre juttatja, hogy kéziratait, alkotásait „bizodalommal hagyom azon tisztelt és szeretett férfinak kezeiben, kit kevélykedve nevezek barátomnak. [...] Sallusztomat hagyom kedves barátom uramnak kezeiben, azon kéréssel, hogy ismert szorgalma szerint méltóztassék fordításomat megolvasni és a textussal összehasonlítani. A sokszori leírás által még az is megtörténhetett, hogy kihagy­tam valamit. Külön papírosra feljegyezve szeretném látni ami igazitást kíván.” Más helyütt ismét: „Nekem tehát igen kedves volna, ha mindezeken keresztül futnál s megjegyeznéd, amit nem javalsz. [...] Jegyzéseidet örömmel fogadom elfogadni, sőt köszönettel, mert az engem az újabb dolgozás alatt segélleni fog.” - Majd újra: „Sok helyt egyeznek vélekedéseink, sok helyt ellenkeznek, s talán semmiben sem inkább, mint az ikes szókban. [...] Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ezt a baráti szolgálatot hálás sziwel köszönöm. [...] E dolgozásaim­ra is kikérem az Urnák ehhez hasonlító, sőt nemcsak grammatikai hanem stylis- ticai igazitását is. Nincs az ilyennél becsesebb baráti szolgálat.” S végül: „... én a Fenyéry és a Bajza Ítéleteit érdeme szerint tudom is akarom is becsülni.” Vörösmartyval való barátsága is ebben a szakaszba kívánkozik, ámbár pápai jogakadémiai professzorsága idejébe belenyúlik - éppen Vörösmarty révén - a szépirodalommal való munkálkodás. Ez a barátság egészen bensőséges és meleg szeretettel teljes. A levelek hangja, a megszólítás melegsége — „Édes Lelkem Barátom; Kedves Gyurim; Édes Miskám!” - elárulják e két férfi szívből jövő, őszinte, mély lelki kapcsolatát. Vörösmartynak indulása idején sokat jelentett ez a barátság. Amikor aggódó keserűséggel panaszkodik Zádornak jövője felől, ezt a választ kapja: „... Te, édes barátom! Semmit se busulj. Ha meg nem tudsz élni: jere hozzám; amig nekem lesz egy falat kenyerem, addig te sem halsz-meg éhhel, e felől légy teljesen meggyőződve.” Ezt az ígéretet valóban be is váltotta Zádor. Budáról 1827. április 26-án ezt írja, többek között, Kiskeszibe Vörösmartynak: „... Sallai megígérte, hogy holmidat jövő héten szállásomra fogja hozatni.” Miután Vörösmarty megvált a Perczel család nevelői állásától, előbb pár hétig, majd hónapokon keresztül Zádor nyújtott meleg otthont és terített asztalt a kezdő költőnek. Együtt teszik meg a dunántúli körutat is, na­gyobbrészt Zádor rokonai, ismerősei, barátai vendégeiként. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom