Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 2-3. szám - Weiner Sennyei Tibor: Orfeusz
tartja az építészet jogaiért, az egyenes vonal elvetésére szólítja fel a modern építészeket (lásd a Hamburgi-vonal, 1959), mintha az organikus, a természetes formák irányába próbálna terelni. Az öt bőrön, melyek az embert körülveszik, csigavonalban, ha úgy tetszik spirálban haladhatunk végig. Az első az eredendő igazság, a meztelenség állapota, amire Hamvas azt válaszolná, ez az alapállapot, a Védák erről beszélnek, ezzel érkezünk, ezzel az alapkondícióval, alaptudással valamennyien. Nem egyszerű meztelenség ez, hanem tudás a tengelyről, arról, hogy lényegében köröttünk vagy bennünk fordul meg a történet - az örökidő fényében. A második bőr a ruha, köztudott, hogy Hundertwasser maga tervezte meg saját ruháit, ugyanakkor egy másik abszolút szellem hasonló viszonyulásának megidézése kívánkozik ide, Ghandi, aki maga szőtte saját ruháit, nem egyszerűen tiltakozva ezzel az idegen anyagok importálása ellen, hanem saját második bőrét is önnön kezével szőtte maga köré. A világban való benne-létnek, az éberségnek része a tudás, hogy mi az, amit magunkra öltünk, nem egyszerű divatról van tehát szó, hanem ahhoz az őskori hagyományhoz való visszatalálásról, amelyben Gandhi indiai, Hundertwasser osztrák, Hamvas magyar, mégis mindhárman egy tőről fakadnak, mégis ugyanazok egy piciny csillogó részben. De visszatérve: a harmadik bőr a ház, amely talán az egyik leglátványosabb Hundertwasser munkásságában, ám nem ildomos ebben megtévedni, hiszen a házak mellett (sőt előtt) már képeiben megjelennek az építészettel szemben támasztott igényei, nem elég a meztelen beszédre, a Hamburgi-vonalra gondolnunk, egy különös és beszédes című festmény „A falakók nem alszanak, a falakók éberek” című 1973-as képe már arról beszél, hogy a házakba fákat kell ültetni, hogy az embernek joga van az ablakhoz, vagyis saját portájának díszítéséhez, s hogy kötelessége van a fa iránt, mert nélküle nincs lélegzetvétel. A falakók ébersége nem véletlenül emlékeztethet a Hamvas által hangsúlyozott éberségre, alighanem ugyanarról az éberségről, arról a tisztánlátásról beszél a festő és a filozófus is. A falakók vagy a „hatodik faj” - ahogy Hamvas nevezi a válságra és az alapállásra ráébredetteket - a legkomolyabban veszik a Vízöntő kor lényeges kihívását, hogy „aki ebben az új helyzetben a dolgokat meg akarja érteni, annak az egészet elölről kell kezdenie'". Mindent el kell kezdeni elölről. Mindent újra végig kell élni. Es sosem is volt olyan nagy szükség „az isteni értelem fényének segítségére”, mint pont most. A tömeg, a szennyezés magával akarja rántani a tiszta részeket, épp úgy a Föld zöld szigeteit, mint a tiszta szellemek üde kék tisztásait. A Hundertwasser-ház, a spittetau-i távfűtőművek, a Szent Borbála-templom és 12 kapuíve, a Blumeu termálfalu. A Karnevál, a kisregények, a Scientia Sarcra és az esszék, A bor filozófiája. Párhuzamosok a végtelenben... A negyedik bőr a szociális réteg, az, amely a családtól egészen a nemzetig terjed. Hundertwasser tevékenységei közül ide sorolható a zászlók tervezése, mint amilyen a békezászló volt az ígéret Földjének (1978), a Koru-zászló Uj- Zélandnak (1983), és az Uluru-zászló Ausztráliának (1986). Ide tartozott a hagyományos osztrák rendszámtábla mellett folytatott kampánya, amely majdnem kormányválságot idézett elő, s amellyel szemben valójában egy multinacionális cég lobbija állt. Ugyanakkor ide tartozik az Európai Unió kritikája, amely talán az egyetlen jogos kritikának tekinthető, s amelyet, amikor 200
