Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 2-3. szám - Szepesi Attila: Eldorádó
SZEPESI ATTILA Eldorádó HAMVAS BÉLA EMLÉKÉRE CSÁBOS ÉS KERGE középkori történetek idézik a bőség birodalmát, ahol kolbászból fonják a kerítést, a faágakon ropogósra sült kacsák függnek, és aki már degeszre ette magát, elég belekortyintania a forrásba, mely a legfinomabb bort ontja magából. Ha még szerencsésebb és netán több forrás is fakad a közelében, akár válogathat is a jobbnál jobb itókák között. A reményteli históriának, melyet összefoglaló néven nálunk Terülj, terülj asztalkám, tőlünk nyugatabbra Elveszett Paradicsom, Elizium, Atlantisz, Ofir, Boldogok Szigete, Heszperidák Kertje, Kánaán meg Tündérvölgy, Grál- királyság vagy Eldorádó (német földön Schlaraffenland is) típusú mesének mondanak, vagy épp a messzeség ködébe fakult Aranykornak, alapos és minden változatára kiterjedő elemzése Turóczi-Trostler Józseftől való. A tudós áttekinti a népköltészeti-népmesei változatokat ugyanúgy, mint a népi képzelet meg a profi toliforgatói lelemények határmezsgyéjén mozgóakat, valamint az írói adaptációkat is és számolatlan példát idéz. Tudni kell, hogy a szakrális Paradicsom képzetköre folklorizálódva valamiféle földi tündérvölgyet eredményez, afféle eszem-iszom birodalmat, ahol a paloták színaranyból meg drágakövekből épülnek, a halak bejönnek a házba, megsütik-megsózzák és feltálalják magukat, a zsemlék felsétálnak az asztalra, a folyókban leves hömpölyög jókora húsdarabokat sodorva, a sült vaddisznó gyomrából dől a hurka meg a kolbász. Szerte sonkát termő fák, bortavak, pálinka-csorgók, limonádé-tócsák, kocsonyavárak és parmezánhegyek láthatók. A hazai változatok közül idézhetjük a Vásárhelyi daloskönyvből való versezetet, A cigányok templomát, melynek Minden ő ajtaja, hogy kétfelé nyílnék, két-két öreg szalonna, Vonó-karikái kolbászból legyenek jó vastagon megfonva, Az csuka pecsenye jó lészen zárjának, gömböc legyen lakatja, Az kőlábak helyett mind sódarral belől megtámogatva volna... és így tovább. Vagy említhetjük a hányatott sorsú Csokonai-kortárs, Csenkeszfai Póts András lakodalmi bolondozását, melyben Két pirult malatzok voltak trombitások, A pulykák, ki sülve, ki főve, hárfások, Vígan örvendettek minden muzsikások, Amott Kozák-tántzra kerekedtek mások. Tántzolt a kövér szegy a riskása lével, Ugrott a disznó fő tormázott szemével, Bárány hús lejtőt járt túrós derelyével, Ott dongott a gömbötz hízott bendőjével... Azt is megállapítja a tudós, hogy az Eldorádó-történetek több képzet egy- bejátszása nyomán jöttek létre. Alapjuk tulajdonképpen imágó, mindannyi177