Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 2-3. szám - Buji Ferenc: A görögségtől a kereszténységig
Ueda: Isten lélekben való születése és az áttörés az istenséghez. Eckhart mester misztikus antropológiája, valamint ennek összevetése a zen-buddhizmus misztikájával (Budapest, Arcticus Kiadó, 2004). 13 Mint ahogy Dzsalál al-Dín Rumi mondja hasonló értelemben: „Az egész világ csupán egy ház, nem több. Amikor ebből a szobából átmegyünk abba a szobába, ebből a sarokból abba a sarokba, akkor talán már nem a házban vagyunk? Am a szentek, akik birtokában vannak Isten kincsének, megtalálták a kijáratot, s ők már kívül vannak” ( Discourses of Rumi. London, 1993, Curzon Press. Discourse 12). 16 A - nemcsak Hamvas Béla által - specifikusan kereszténynek tartott ellenségszeretet nagyon is egyetemes tradicionális jelenlétével kapcsolatban lásd „A krisztusi szeretet” című tanulmányom első függelékét: „Az ellenségszeretet a kereszténységen kívül” (Az emberré vált ember. Tanulmányok. Budapest, 1999, „Igen” Katolikus Kulturális Egyesület, 226-237. o.). Egyébiránt hogy a szeretet mennyire marginális eleme a hiteles evangéliumi tanításnak, s hogy az csupán a jézusi leifogás szubsztrá- tumára épülő páli és jánosi szupersztrátum révén nyerte el a kereszténységben ma is meglévő fontosságát, azzal ugyanezen tanulmányban részletesen is foglalkoztam. A mahájána két, egymástól nagyon is távol álló formában nyilvánult meg: egyrészt egy szigorú metafizikai gondolkozásban, másrészt egy szinte teljes mértékben a kegyelemre alapozódó populáris vallásosságban, amely sok tekintetben „keresztényebb volt a kereszténységnél”. Ezért meríthette belőle Hamvas a bódhiszattva-es zm é n\T:. 18 Mindannak, aminek a zsidóságban, illetve a görögségben metafizikai rangja volt (neoplatonizmus, kabbala), gyakorlatilag semmi köze nem volt a moralitáshoz, illetve a testiséghez. 19 Ezeket a változtatásokat a bibliai szövegkritika jól ismeri. ;o János evangéliuma egy sajátosan megmásított, „átteologizált” Krisztus-képpel rendelkezik, mely bármennyire is emelkedett és „misztikus”, nagyon távol áll attól, hogy hiteles legyen. ;| A „posztmodemitás” egyáltalán nem valami nóvum a modernséghez képest, s még kevésbé annak meghaladása, hanem a modernségben rejlő negatív lehetőségek végső kibontakozása, egy olyan logikus konzekvenciája a modernségnek, amelynek révén az már önnön alapjai ellen tör. :: Természetesen Hamvas számára létezik pozitív olvasata is a „vallás” szónak, mint ahogy az a Karneválbm Tristan felolvasásából kiderül (Budapest, 1985, Magvető Kiadó, II. kötet, 586-592. o.). A feudalitás mélyen tradicionális jellegére kiválóan mutat rá László András megállapítása: ,,»A föld azé, aki megműveli.« De nemcsak az övé: még inkább azé, aki odaadja, hogy megműveljék. Leginkább pedig azé, aki odaadja, hogy megműveltessék. Végső soron pedig Istené. Ez a feudális tulajdonlás hierarchiája” (László András: Solum Ipsum. Metafizikai aforizmák. Nyíregyháza, 2000, Kötet Kiadó, 461. aforizma). ;4 Természetesen Hamvas úgy vélte, hogy az evangéliumi kereszténység egy olyan normalitással azonos, amely mindenki számára hozzáférhető, vagyis semmiféle különleges teljesítményt nem kíván az embertől. Más kérdés, hogy ez a normalitás még Hamvas számára is jórészt csak eszmény volt. :i A „beavatás” kifejezést Hamvas - és a tradicionális iskola összes képviselője - René Guénontól vette át, Guénon viszont azoktól a pszeudo-spirituális iskoláktól kölcsönözte, akikkel pre-tradicionális korszakában még szoros kapcsolatban állt (lásd ezzel kapcsolatban magyar nyelven Joscelyn Godwin, Christian Chanel és John P. Deveney könyvét: A Luxori Hermetikus Testvériség. Eg)' okkultista rend beavatási és történelmi dokumentumai [Budapest, é. n., Gold Book], mely egyúttal tartalmazza Guénon két tanulmányát is). Önmagával a kifejezéssel természetesen nincs baj, ha abban az értelemben használják, ahogyan például a vallástörténet teszi azt; Guénon azonban a „beavatás” kifejezést sokkal tágabb értelemben, egyáltalán nem tradicionális módon alkalmazta, a spirituális út avagy realizáció szinonimájaként. :fi Természetesen a Mágia Szútra nem tekinthető a keresztény beavatás módszertani könyvének. : Lásd ezzel kapcsolatban Buji Ferenc: Az elfelejtett evangélium. A názáreti Jézus elveszett tanításai (Budapest, 2006, Kairosz Kiadó). :s László András szíves közlése. :9 Figyelemre méltó, hogy Hamvas tudását, tradicionális lendületét és metafizikai produktivitását csupán egyetlen tanítványának tudta átadni, László Andrásnak (ahogy Hamvas nevezte, a „kis brah- mannak”). László András azonban sok tekintetben nagyon is más irányokban bontakoztatta ki a maga tradicionális doktrínáját, mint Hamvas, úgyhogy azt lehet mondani, hogy az összes tradicionális szerző közül tulajdonképpen éppen László András felfogása áll tőle a legtávolabb. 44
