Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 2-3. szám - Buji Ferenc: A görögségtől a kereszténységig
vannak olyanok, akik mélyebbek voltak nála, vagy szebben írtak, vagy nagyobb egzisztencialitás-fokkal rendelkeztek és emiatt képesek voltak személyesebben fogalmazni - de nincs író, akinél ez a három így együtt magasabb fokon jelent volna meg, mint Hamvas Bélánál. Ha időnként esszéiben és regényeiben nem is érvényesítette maradéktalanul tradicionális tudását, éppen elég jelent meg bennük ahhoz, hogy ezek párjukat ritkítóan tradicionális beállítottságúak legyenek. Nála magasabb körbe a XX. században már csak a spiritualitás bajnokai tartoztak: Lucie Christine, Ahmad al-‘Alawí, Ramana Maharsi, Muruganár és Niszargadatta Maharádzs. Hamvas tehát több volt, mint tradicionális gondolkozó. O szakrális szubjektum volt, egy nép általa és benne tört át a metafizikai egyetemességbe. Általa emelkedett be a dicsőségbe. Általa nyílt meg annak számára, ami több mint „történet”, ami - mint a brahmani - „merőlegesen áll a történetre” („Korszenvedélyek utólagos igazolása”). Ahogy ő maga fogalmazott, ő nem „váltót, bankot, lóversenyt és kaszinót” hozott erre a földre, mint „a legnagyobb magyar”, hanem az isteneket telepítette le itt (.Magyar Hyperion, 24. levél). A magyarság benne hozta be évszázados lemaradását, nem a technika, a tudomány vagy a gazdaság területén, de még csak nem is a kultúra területén, hanem a sacrum területén. A legnagyobb kultúrnépek is büszkék lehetnének arra, ha egy olyan személyiséget adhattak volna a világnak, mint Hamvas - és őt a magyarság adta: Hamvas Béla magyar nyelven írt! A magyarság számára a XX. században a legtágabb értelemben vett kultúra területén ennél nagyszerűbb dolog aligha történhetett volna. Jegyzetek 1 A modernség - részint erőszakos eszközökkel, részint folyamatosan alámosva a magasabb rendűre irányuló emberi tartást - a tradíció és a tradicionális értékrend totális felszámolására tört és tör. Az eló'bbire a legjobb példa maga a bolsevizmus, amely bárhol jutott uralomra, eszközökben nem válogatva pusztította el a régi világ összes megnyilvánulását, aspektusát és értékét (vö. „a múltat végképp eltörölni, rabszolgahad, indulj velünk”); az utóbbira pedig a liberális demokrácia a példa, amely ugyanezt tette és teszi mind a mai napig mindenütt, ahová csak betette a lábát. Valójában - „üdvtörténeti” perspektívából - az erőszakos eszközökkel élő bolsevisztikus anti-tradicionalitásnak azért kellett megbuknia, mert már korántsem szolgálta olyan hatékonyan azokat a célokat, amelyek egyúttal a demokratiko-liberális anti-tradicionalitásnak is céljai. Mert e kettő tradicionális perspektívából nézve csupán eszközeiben különbözik, céljaiban nem. ; Ennek egyik legszembetűnőbb jele a tradicionális világlátástól teljesen idegen evolucionizmus alkalmazása a tradicionális spiritualitásra. Ma szinte a neospiritualizmus összes megnyilvánulása evolucionista. ’ Némileg később Leopold Zieglerrel is megismerkedett, aki csak érintőleges viszonyban volt az iskolával, s úgy tűnik, Hamvasra gyakorolt hatása is elmarad Guénon és Evola hatása mögött. A II. világháború utáni műveiben Hamvas már kerülte Evola nevét, aminek feltehetőleg az volt az oka, hogy nehezményezte Evola politikai szerepvállalását a fasizmusban és a nemzetiszocializmusban. Evola egyébként a háború alatt kétszer is járt Magyarországon, de Hamvassal nem találkoztak. Vö. Horváth Róbert - Rády Sándor Zsolt: „Evola Magyarországon. Báró Julius Evola és a magyar arisztokrácia”. Sacrum Imperium I-VI. (2002. augusztus 12.), 59-64. o.; Claudio Mutti: „Evola és Magyarország”. Pannon Front 32. (VII/2. - 2001), 10-13. o.; .Julius Evola második magyarországi látogatása két minisztériumi jelentés tükrében”. Északi Korona IX. (2004. május), 48-50. o. 4 Ennek legelső publikációs megnyilvánulása „A Taotekingből” című fordítás illetve tanulmány volt 42
