Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 10. szám - Pais-Horváth Szilvia: A kilincs megvan, már csak a pince hiányzik - birtoknézőben a Kissomlyón Erdélyi Jánosnál
AZ ADÓTORONY ALJÁBAN Tovább zötyögünk, egészen a „Toronyalja dűlőnek” keresztelt leágazásig. A adótorony árnyékában parkírozunk, hogy a közeli furmintost megszemléljük. A művelésről annyit megtudunk: a szőlő közét traktor műveli, kaszálják, a közét pedig kapálják, vagy gyomirtózzák. Erdélyi János jó gazda módjára morgolódik, és terméskorlátozás gyanánt, egy-két fölöslegesnek ítélt fürtöt letép: „Egyáltalán nem volt csapadék, nehéz a fiatal szőlőnek, a domboldalban rettentő meleg van, de ami él, az megmarad. Permetezni is kell, ez itt atka... Megpermetezzük, nem hagyjuk veszni. ” A poros út másik oldalán az egykori bánya krátere tátong, állítólag remek akusztikája van, kiváló koncerteket lehetne itt tartani. Aztán egy omladozó, kőből épült pince mellett haladunk el, ez is a szövetkezeté, szeretnék megmenteni, mert jellegzetes, a helyi építészet kis remeke. Ot-hétszázezer forint lenne a rekonstrukciója. Gyalogtőkéket ültettek köré, hogy egyszer olyan lehessen, amilyen régen volt. HEGYTETŐN ÚJABB KIS PINCE, ÚJABB KIS BIRTOKKAL Szép szőlő, buja, nagy levelek, tömött fürtök, a lugason többségében furmint lóg. A kis pince előtt berkenyefa áll. A szövetkezet birtokában lévő összes pince elé ilyen fát ültettek: „Azt mondják, a berkenyepálinka jó a prosztataproblémákra. Tizennyolc év után terem majd, lehet, addigra szükségünk is lesz rá. ” A SZÜRETBŐL MINDENKI KIVESZI A RÉSZÉT A szüretre, ha kapálni nem is, a szövetkezet tagjai közül mindenki eljön. Összegyűlnek a családok, első a munka, de utána nagy mulatság van. Húszan- harmincan is szedik a szőlőt, dolgoznak, de amellett jól is érzik magunkat: „ Volt olyan szüretünk, amikor Halmos Béla barátunk zenélt. De szüretelt itt már Krasznahorkai László is. ” Egyéb paraszti munkát a szőlőben a szövetkezet tagjai sem igen végeznek: „Pedig én falusi gyerek vagyok, de ha kapálni kell, fél óra alatt megfájdul a derekam, eg)' óra múlva lemegy a bőr a kezemről. Az nem úgy megy, hogy elmegyek parasztnak, azt a testnek is meg kell szokni, bele kell tanulni. ” MŰ-SAS IJESZTGET A MELEG PINCÉBEN Való igaz, ezekben a kicsiny pincékben nem sokkal van hidegebb, mint kint. A berendezés maradt a régi: dédanyánk korabeli kredenc és egy faasztal. Régen az öregek - mutatja - még egy ágyat is bezsúfoltak ide, ebbe a zsebkendőnyi szobácskába. Oldalt egy mű-sassal szemezgetünk, a seregélyeket állítólag megtéveszti. Lent a hordóknál egy árnyalattal hidegebb fogad, vagy húsz fok lehet. Félben állnak a hordók, foglakozni kéne a borokkal - morgolódik házigazdánk. Itt csak a vegyest tartja, a furmint nagyobb becsben van, az egy7 másik, jóval hidegebb pincében áll. 92